Az áfa is megkeveri a kiküldöttek adózását

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2012. július 5.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Gondolták volna, hogy a kiküldöttek adózását nemcsak az szja, a társadalombiztosítási járulék, az adózás rendjéről szóló törvény vagy munkajog szempontjai érintik, hanem például a társasági adón belül a transzferár kérdésköre, vagy az áfa szabályai is beleszólhatnak az adófizetésbe? Az adószakértő részletes magyarázatokkal és több példával szemlélteti a kérdéskör bonyolultságát.


A transzferár adózási kérdései

A kiküldött munkavállaló, ügyvezető bérét, illetve egyéb költségeit – teljes egészében vagy részben – általában a „kiküldöttet fogadó” leányvállalat viseli, hiszen a munkavállaló, ügyvezető a leányvállalat érdekében fejti ki a tevékenységét.

A számlán sokszor az szerepel, hogy a „munkavállaló bérköltségeinek és személy jellegű egyéb költségeinek átterhelése”, mely rendszerint a transzferár dokumentáció összeállítása során szokott előtérbe kerülni azáltal, hogy az átterhelt költség összege („ára”) szokásos piaci árnak minősül-e vagy sem.

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint pedig már ezen számlán szereplő egyetlen megnevezés megalapozza azt, hogy a munkavállalónak Magyarországon van személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége, hiába csak néhány napot dolgozott például Magyarországon, azonban erre a transzferár dokumentáció készítése során sokan nem figyelnek.

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló OECD modellegyezmény 15. cikke értelmében a modellegyezmény más cikkeiben lévő rendelkezések fenntartásával, az egyik államban belföldi illetőségű személy munkaviszonyból származó bére, fizetése vagy más hasonló jellegű díjazása csak belföldön adóztatható meg, kivéve ha a munkavégzés a másik államban, azaz pl.: Magyarországon történik meg. Amennyiben a munkavégzés Magyarországon történik, az abból származó díjazás adóztatható Magyarországon, kiváltképpen, ha a „díjazás költségét nem a munkáltatónak a másik államban – Magyarországon – lévő telephelye viseli.

Tehát a fentiekben látható, hogy a csupán pár napot Magyarországon munkával eltöltő külföldi, kiküldött munkavállalónak is származhat Magyarországon adóköteles jövedelme, mely az alábbiak szerint adózik.

Ügyvezetői tisztséget betöltő magánszemélyek esetén transzferár dokumentációk készítése során gyakran a menedzsment szerződés és a hozzá kapcsolódó számlázás kapcsán merül fel a Magyarországon adóztatandó jövedelem kérdése. De a menedzsment szerződéssel kapcsolatban nemcsak a társasági adón belül a transzferár kérdése merül fel, illetve a személyi jövedelemadó, hanem az általános forgalmi adó is.

Általános forgalmi adózási kérdések

A 282/2011/EU rendelet szerint az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a vállalkozás központi ügyintézésnek helye, mely alapvetően meghatározza a teljesítés helyét az általános forgalmi adó tekintetében, azaz, hogy hol kell az általános forgalmi adót megfizetni.

A vállalkozás központi ügyintézésének helyét pedig az alábbi kritériumoknak való megfelelés alapján írhatjuk le:

  • hol hozzák meg a vállalkozás irányítására vonatkozó alapvető döntéseket- (ügyvezető kiküldetése meghatározó lehet)
  • hol van a vállalkozás létesítő okirata szerinti székhelye,
  • hol van a vállalkozás ügyvezetése üléseinek helye – (ügyvezető kiküldetése meghatározó lehet)
Kapcsolódó kérdések:

Az Adó szaklapok cikkei:

Például egy osztrák és magyar magánszemélyek által alapított vállalkozás létesítő okirata szerinti székhelye Szlovákiában van, míg a vállalkozás napi irányítására vonatkozó, illetve az alapvető, stratégiai döntéseket a cég budapesti irodájában hozzák meg – az osztrák ügyvezető Magyarországon lévő iroda működéséért is felel, azaz Magyarországon kiküldöttként tevékenykedik – a taggyűlés bécsi üléseit követően.

Így a társaság központi ügyintézésének a helyét is megváltoztathatja a kiküldetés időtartama, helye, azaz a gondos adótervezés elengedhetetlen.

A fentiekben vázolt adózási kérdések összetettségét az alábbi esettanulmányon keresztül szeretném bemutatni.

Egy magyar állampolgár, magyar állandó lakóhellyel Angliában dolgozik egy angol cégnek, angol ideiglenes lakóhellyel. A fizetését az angol cég fizeti az angol bankszámlájára, angol fontba. Az angol cég kiküldi dolgozni a munkavállalót Dubaiba, ahol lakást bérelnek neki, de jövedelmet továbbra is az angol cégtől kapja.
A fenti esettanulmány esetében nem ismeretes ugyan az adóügyi illetőséghez minden információ, így a magyar magánszemélynek akár ilyen esetben is lehet Magyarországon személyi jövedelemadó kötelezettsége.

A cikk szerzője Kneitner Lea okleveles adószakértő, a Tilea Tanácsadó Kft. szakértője.


Kapcsolódó cikkek:


Trump pert indított az adóbevallásait bekérő ügyész ellen
2019. szeptember 20.

Trump pert indított az adóbevallásait bekérő ügyész ellen

Donald Trump amerikai elnök pert indított az adóbevallásait peres úton bekérő ügyész ellen New Yorkban. A manhattani kerületi ügyész nyolc évre visszamenőleg kérte be Donald Trump és családja adóbevallási dokumentumait.

Kis magyar pénztörténet – Ezüsttől az aranyig (5. rész)
2019. szeptember 20.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. Egyes esetekben ez nemzeti nagyságunkat tükrözte, máskor viszont sorstragédiánk megjelenési formája volt. Sorozatunk ötödik részében XIX. század második felének pénztörténetét, annak részeként az aranyalapú korona bevezetését mutatjuk be.

Használjuk az Ügyfélkaput, lépésről-lépésre! – 2. rész
2019. szeptember 19.

A mintegy négymillió felhasználó többsége a tapasztalatok szerint nem használja ki az Ügyfélkapu alapfunkcióit sem, pedig azok igazán hasznos lehetőségeket kínálnak. Sorozatunk második részében is azok közül a funkciók közül mutatunk be néhányat - lépésről-lépésre, kattintásról-kattintásra - amelyeket igazán hasznosnak találunk.

Idén kevesebb adózótól több civil részesült az egyszázalékos támogatsából
2019. szeptember 18.

Közel 16,5 milliárd forintot ajánlottak fel az adózók az egyházak, civil szervezetek és a kiemelt költségvetési előirányzat javára. Ez több mint 2 milliárddal haladta meg a tavalyi teljes 1%-ot. 165 millió Ft-tal, idén újra a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány részesülhet a legtöbb felajánlásból - közölte a NIOK Alapítvány.