Az áfa törvény miatt hangos a parlament


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az általános forgalmi adó (áfa) a magyar adórendszer meghatározó eleme, 2008-ban a mintegy 13 ezer milliárd forintra rúgó államháztartási kiadás egyhatodát, több mint 2.100 milliárd forintot az áfa-befizetések fedezik – mondta Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára expozéjában, az áfáról szóló törvényjavaslat általános vitájának kezdetén, kedden a parlamentben.

A benyújtott törvényjavaslat eleget tesz Magyarország jogharmonizációs kötelezettségének és a kormány szándékai szerint a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítását szolgálja, hogy az adóbevételek növekedjenek, a gazdaság tisztuljon és mindennek eredményeként 2009-ben, az adórendszer átfogó átalakítása keretében bizonyos adóterhek esetében már a mértékek csökkentésére is sor kerülhessen – mondta Tátrai Miklós.

Az áfakulcsok nem változnak, az általános kulcs továbbra is 20 százalék, a kedvezményes mérték 5 százalék marad. Változatlan marad az egyes áruk, szolgáltatások áfakulcsok alá való besorolása is, az egyszerűsítés, az adminisztratív terhek csökkentése valamint az adócsalás visszaszorítása érdekében ugyanakkor számos módosításra kerül sor – mondta Tátrai Miklós.

Az államtitkár a kedvező változások között említette, hogy az alanyi adómentesség értékhatára 4 millióról 5 millió forintra emelkedik.A csoportos adóalanyiság kiterjesztése az államtitkár szerint jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket (jelenleg csak hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások választhatják). Kedvező változás, hogy a csoportba tartozó tagoknak ezután nem kell saját bevallást készíteniük, a csoport vallja be és fizeti meg az adót.

Az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó árrés adózás a mostaninál szélesebb körben válik alkalmazhatóvá, azaz nem csak utazási irodák, hanem minden ilyen jellegű szolgáltatást nyújtó adóalany alkalmazhatja.

Megszűnik az a szabály, amely tiltja az adóhatósági bejelentkezés előtti beszerzések után megfizetett áfa levonását, ami most alapvetően a bejelentkezést elmulasztó külföldi cégeket sújtja.Az áfa visszaigénylésének nem lesz feltétele meghatározott adóalap elérése, vagy tárgyi eszköz beszerzése, ez a negatív adóösszeg nagyságától és a beszerzések pénzügyi rendezésétől függ – mondta az államtitkár.Megszűnnek a bolti kiskereskedelemre vonatkozó külön szabályok, amit korábban a többféle áfakulcs indokolt. Egyszerűsödnek a számlázási szabályok: lehetővé válik a gyűjtőszámlázás, egyszerűsödik a helyesbítő számla.

A feketegazdaság kifehérítését célozza a fordított adózás kiterjesztése egyebek mellett az ingatlanértékesítésre, az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokra, a kapcsolódó munkaerő- kölcsönzésre. E körben nem a terméket értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó fogja megfizetni az áfát, hanem a terméket beszerző, illetve szolgáltatást igénybe vevő – mondta Tátrai Miklós.

A fiktív adóalanyiság visszaszorítása érdekében láncértékesítés esetén a láncban részt vevők számára egyetemlegessé válik az adófizetési kötelezettség, ha a lánc résztvevői kapcsolt vállalkozások. Ha közülük valamelyik nem fizeti meg az áfát, a lánc bármelyik tagján követelheti az adóhatóság.Az ingatlanértékesítés körében fő szabály marad az ügylet adómentessége, azaz áfát nem kell fizetni és nem lehet levonni. Az adózó azonban a jövőben dönthet úgy, hogy az ingatlanértékesítést adóköteles ügyletként kezeli, ebben az esetben az áfa-fizetési kötelezettség mellett a levonási jog is megilleti.

A jövőben áfa-köteles lesz az építési telek és a két évnél nem régebbi ingatlan értékesítése. Akkor is adófizetési kötelezettség keletkezik, ha magánszemély értékesít építési telket és két évnél nem régebbi ingatlant, mégpedig két naptári éven belül négyet: ekkor a negyedik értékesítés adóköteles. Jelenleg a magánszemélyeknek csak akkor kell az ingatlan értékesítése után áfát fizetni, ha az ingatlanértékesítés üzletszerűen történik. Ez nem változott, de az üzletszerű értékesítés definíciója bekerült az áfatörvénybe, a különböző értelmezések elkerülése érdekében – mondta az államtitkár.

Forrás: Origo


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 20.

A közvetett adózás rendszere Algériában (4. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.