Az Áfa tv. 58. § alá tartozó ügyletek kezelése (II. rész)
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A cikksorozat második részében az időszakonkénti fizetés és a meghatározott időszakra megállapított ellenérték esetköreiről lesz szó.
Az 58. § hatálya alá tartozó esetkörök (folyt.)
Időszakonkénti fizetés
A szerződő felek nemcsak az elszámolás, hanem a fizetés tekintetében is megállapodhatnak arról, hogy az időszakonként történik. Ide alapvetően azok az esetek tartoznak, amikor a felek között van egy vagy több folyamatosan teljesített ügylet, amelyek tekintetében nem időszakonként számolnak el, hanem a kifizetést rendelik az adott időszakhoz.
A Tájékoztató szerint amennyiben a felek nem időszakonkénti elszámolásban, hanem időszakonkénti fizetésben állapodnak meg, fizetéssel érintett időszak a felek által megállapított fizetési esedékességi határidők közötti időtartam is lehet. Példaként említi az olyan lízingszerződést, amely szerint a lízingdíj minden hónap 5. napján esedékes és nem meghatározott időszakra fizeti a lízingbevevő a lízingdíjat. Ilyen esetben pl. a 2022. május 5. napján esedékes lízingdíj esetében fizetéssel érintett időszaknak 2022. április 6. és 2022. május 5. közötti időszak tekinendő, az időszak utolsó napja 2022. május 5. napja.
Ellenérték meghatározott időszakra történő megállapítása
Az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó utolsó esetkör az, amikor a felek egy meghatározott összeget rendelnek ellenértékként az adott időszakban folyamatosan teljesített ügylet(ek) ellentételezésére.
Tipikusan ide sorolhatóak az átalánydíjas szolgáltatások, amikor egy adott időszakban a felek által meghatározott fix összegű átalánydíj fejében a jogosult előre meg nem határozott mennyiségű szolgáltatás igénybevételére jogosult, függetlenül attól, hogy a szolgáltatásnyújtó által az adott időszakon belül végzett tevékenység ellenértéke az átalánydíjhoz képest több vagy kevesebb-e.
Habár a szakirodalomban egyes álláspontok a bérleti jogviszonyokat minden további megkötés nélkül az időszakonkénti fizetés kategóriájába sorolják be, a Tájékoztató által a fizetéssel érintett időszak kapcsán említett példából más következik. A „lízingdíj minden hónap 5. napján esedékes és nem meghatározott időszakra fizeti a lízingbevevő a lízingdíjat” kitétel második fordulata alapján ugyanis, amennyiben a lízingbevevő meghatározott időszakra fizeti a lízingdíjat, akkor már nem az időszakonkénti fizetésnek, hanem az ellenérték meghatározott időszakra történő meghatározásának az esetköréről van szó. A kérdés elméletinek tűnhet, de nem az, mivel közvetlenül kihat az érintett időszak utolsó napjának meghatározására, amely pedig – mint látni fogjuk – kulcsfontosságú a teljesítés időpontjának megállapítása során.
A fentebb említett példánál maradva: ha a nyílt végű lízingszerződésben a felek úgy rendelkeztek, hogy a lízingdíj minden hónap 5. napján esedékes és nem meghatározott időszakra fizeti a lízingbevevő a lízingdíjat, akkor a fentiek szerint a 2022. május 5. napján esedékes lízingdíj esetében fizetéssel érintett időszaknak a 2022. április 6. és 2022. május 5. közötti időszak tekintendő, az időszak utolsó napja 2022. május 5. napja. Ha viszont a szerződésben a felek úgy rendelkeztek, hogy a lízingdíj minden hónap 5. napján esedékes, és a lízingbevevő meghatározott időszakra fizeti a lízingdíjat, akkor amennyiben például az előző havi lízingdíjat kell az adott hónap 5. napjáig megfizetni, akkor a 2022. május 5-én esedékes lízingdíj a 2022. április hónapra megállapított ellenérték, mely esetben érintett időszaknak a 2022. április 1. és 2022. április 30. közötti időszak tekintendő, az időszak utolsó napja pedig 2022. április 30.
A kialakult jogértelmezés szerint továbbá komplex ügyletek esetén a járulékos költségként továbbszámlázott tételek, például ingatlanbérleti jogviszony esetén a bérlőre átterhelt közüzemi szolgáltatások esetén is e fordulat figyelembevételével határozható meg a teljesítés időpontja. A NAV álláspontja szerint ilyen esetben azt kell meghatározni, hogy több szolgáltatás esetén melyik minősül főszolgáltatásnak [amelyhez a többi az Áfa tv. 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján járulékosan kapcsolódik], illetve mi a szolgáltatás lényegi eleme (mely díjtétel tekinthető mérvadónak), melyik az az időszak, amely ehhez kapcsolódik. Ezt az időszakot kell olyan meghatározott időszaknak tekinteni, amely az elszámolással, fizetéssel érintett, függetlenül attól, hogy az adott ellenérték olyan díjtételeket is tartalmaz, amelyek ténylegesen más-más fizikai időszakhoz kapcsolódnak.
Például ha a bérbeadó a kiállított bizonylatban nemcsak a tárgyidőszakra eső bérleti díjat, hanem a tárgyidőszakhoz képest korábbi időszak adatai alapján megállapított rezsiköltséget is áthárít a bérlőre, akkor – feltételezve azt, hogy a főszolgáltatás (bérbeadás) tekintetében naptári hónapra megállapított díj van – a rezsiköltség azon hónapra eső bérleti díjnak az Áfa tv. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti járulékos költségét képezi, amely hónapban a bérlő annak megfizetésére kötelezett, az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésében lévő „szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg” fordulat alapján. (A közüzemi díjak továbbszámlázásáról a teljesítési időpont meghatározásánál még lesz szó.)
A Tájékoztató kizárólag ezen fordulat kapcsán hangsúlyozza, hogy az Áfa tv. 58. §-a alkalmazható akkor is, ha a felek csak egyetlen meghatározott időszak tekintetében állapítják meg az ellenértéket. Valójában azonban az időszakonkénti elszámolás esetében sem írja elő a jogszabály, hogy az csak ismétlődő időszakok esetén volna alkalmazható, ezért álláspontom szerint akkor is az Áfa tv. 58. §-a szerint kell meghatározni a teljesítési időpontot, ha egyetlen elszámolási időszak van, és a felek a megállapodásuk értelmében az ezen időszak alatti teljesítésekről számolnak el.
Az ellenérték „meghatározott időszakra” történő megállapítása nem jelenti azt, hogy az időszak kizárólag az idő mérésére szolgáló mértékegységek segítségével (órákban, napokban stb.) volna meghatározható, erre más módon is lehetőség van. Ez a helyzet akkor, ha ún. előrefizetős mérővel kerül sor áramszolgáltatás igénybevételére, amellyel – a feltöltőkártyás mobiltelefonokhoz hasonlóan – fogyasztásra csak az ellenérték előzetes megfizetése alapján van lehetőség, a feltöltött összeg keretéig. Ekkor az ellenérték egy adott időszakra lett megállapítva, mely időszak azonban nem napokban van meghatározva, hanem a fogyasztás mértékétől függ.
