Távirányítóval manipulálták a tachográfot
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A cikksorozat mostani részében a számlán feltüntetendő dátumokról lesz szó.
Az Áfa tv. 169. § g) pontja értelmében a teljesítési dátumot (előlegfizetés esetén a fizetendő adó megállapításának dátumát) kizárólag akkor kötelező feltüntetni a számlán, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől.
Nem kötelező tehát a teljesítés napját külön szerepeltetni a számlán, ha a számlakibocsátásra a teljesítés napján kerül sor:
Előlegfizetés esetén nem a teljesítés, hanem a fizetendő adó megállapításának dátumát (az előleg átvételének, jóváírásának stb. napját) kell szerepeltetni a bizonylaton, mégpedig szinte minden esetben, hiszen a cikksorozat korábbi részeiben leírtak alapján éppen abból adódóan kell alkalmazni az Áfa tv. 59. §-ának előlegre vonatkozó előírásait, hogy a partner számla hiányában is fizetett a teljesítést megelőzően, vagyis a fizetendő adó megállapításának dátuma eltér a számla kibocsátásának keltétől (megelőzi azt). Ez alól az az eset jelent kivételt, amikor az előleg beérkezésének napján megtörténik az előlegszámla kibocsátása.
Ami a számlakibocsátás dátumát illeti, megjegyzendő, hogy a hatályos jogértelmezés szerint ez nem feltétlenül esik egybe a számla kiállításának dátumával.
A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a számlázás szabályai tekintetében történő módosításáról szóló 2010/45/EU tanácsi irányelvhez fűzött magyarázó megjegyzések értelmében ugyanis egy számla akkor tekinthető kibocsátottnak, ha a termékértékesítő, illetve a szolgáltatásnyújtó vagy a nevében fellépő harmadik fél, vagy önszámlázás esetében a termék beszerzője, illetve a szolgáltatás igénybevevője a számlát úgy bocsátja
rendelkezésre, hogy azt a termék beszerzője, illetve a szolgáltatás igénybevevője megkaphassa. Ha tehát a számlázóprogramból vagy számlatömbből a számlát kiállítják, de a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére csak egy későbbi napon kerül sor a bizonylat rendelkezésre bocsátására, szigorúan véve ez utóbbi dátumot kellene feltüntetni a számlán.
Tekintettel arra, hogy ez a gyakorlatban nehézségeket okozhat – például postán megküldött vagy csomaghoz mellékelt számla esetében nem feltétlenül lehet előre tudni, mikortól áll(hat) majd a vevő rendelkezésére a számla –, a NAV nem kifogásolja azt sem, ha nem a kibocsátás, hanem a kiállítás dátumát tüntetjük fel, feltéve, hogy következetesen így járunk el, nem váltogatjuk a két időpont szerepeltetését a számlázásunk során.
Az időszak utolsó napjának és az esedékességnek a dátumát az Áfa tv. nem rendeli kötelező elemként szerepeltetni a számlán. Nem kifogásolható tehát, ha ezek a számlán nem szerepelnek, csupán a felek közötti szerződésből állapíthatóak meg. Minthogy azonban a számlakibocsátás dátumán kívül ezen időpontokat is ismerni szükséges a teljesítési időpont meghatározásához, ezeket is célszerű ráírni a bizonylatra, annak érdekében, hogy például a könyvelés vagy egy ellenőrzés során könnyebben megállapítható legyen, helyesen került-e sor a teljesítési dátum feltüntetésére.
Az esedékesség napja az az időpont, ameddig legkésőbb meg kell téríteni az ellenértéket. Az előlegfizetésnél leírtaktól eltérően itt az számít, hogy a kötelezettség milyen dátummal van meghatározva, nem pedig az, hogy ténylegesen mikor kerül sor a fizetésre. Ha tehát az ellenérték az érintett időszak utolsó napját követő 45. napon esedékes, a teljesítési időpont ez a nap lesz akkor is, ha a partner csak a 65. napon fizet.
Amennyiben az esedékesség nem konkrét dátummal szerepel a számlán, hanem egyéb módon (pl. „a számla kézhezvételétől számított 15. nap”), akkor a 2016/24. Adózási kérdés értelmében a teljesítés napja nem az esedékességhez igazodik, hanem a főszabályt kell alkalmazni, tehát az érintett időszak utolsó napja lesz a teljesítés dátuma. (A cikksorozatunk IV. részében kifejtettek szerint azonban más a helyzet akkor, ha csak a szerződésben nincs konkrét dátummal megjelölve az esedékesség, a számlán már igen.)
Ha a felek valamilyen okból módosítják az esedékesség dátumát, ez kihathat a teljesítés időpontjára is.
A havi bérleti díjat a bérlőnek a szerződés értelmében a tárgyhó 10-éig kell megfizetnie, a számlát a bérbeadónak a tárgyhó 5. napjáig kell kibocsátania. A bérlő anyagi nehézségekkel küzd, ezeket igyekszik a kötelezettségei átütemezésével áthidalni. A bérbeadó együttműködő, a 2022. július havi bérleti díj esedékességét közös megegyezéssel 2022. szeptember 10-re módosítják. A számlát ennek megfelelően állítja ki 2022. július 5-én.
A számla kibocsátására még az érintett időszak utolsó napját (2022. július 31-ét) megelőzően sor kerül. Eredetileg az esedékesség is megelőzte volna ezt a dátumot, ezért a teljesítés napja az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdés a) pontja értelmében a számlakibocsátás napja, 2022. július 5. lett volna. A módosítás hatására az ellenérték már az időszak végét követően – de még 60 napon belül – esedékes, ezért teljesítési időpontként immár a fizetési határidő napját, 2022. szeptember 10-ét kell feltüntetni a számlán.
A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy külföldi adóalany teljesít olyan időszakos elszámolású ügyletet magyar adóalany felé, amelynek a teljesítési helye a vonatkozó előírások értelmében belföldre esik. Az ügylet belföldi teljesítési helyére tekintettel a teljesítési időpont meghatározására a magyar előírások irányadóak, az Áfa tv. 58. §-ának szabályrendszerét kell alkalmazni. A számlán ennek megfelelő időpontot kell szerepeltetni, az ügyletet a teljesítés időszakában kell bevallani, és arról az összesítő nyilatkozatot is a teljesítés dátumát magában foglaló időszakban kell beadni.
A valóságban a számlázás nem mindig történik az Áfa tv. előírásainak megfelelően, mivel például egy francia- vagy németországi anyavállalat a magyar leány részére nyújtott menedzsment szolgáltatás kiszámlázásakor nem feltétlenül foglalkozik a teljesítés országának szabályrendszerével, főleg, ha a magyar áfát az Áfa tv. 140. §-a értelmében a leányvállalatnak kell megállapítania. Ilyenkor a számlabefogadónak fokozottan figyelnie kell arra, hogy ne csak a számlán feltüntetett információkból induljon ki, hanem a szerződés adatait is figyelembevéve határozza meg, melyik időszakban kell bevallania az ügyletet. Az anyavállalat felé célszerű írásban jelezni a hibát, így egy esetleges ellenőrzés során bizonyítható, hogy a leányvállalat kezdeményezte a jogszabálysértő bizonylatolás megszüntetését.
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Amikor egy olyan ország áfa-rendszeréről szólunk, amelynek egyik legfontosabb bevételi forrása az idegenforgalom, akkor mindenféleképpen ki kell térni a külföldieknek járó adó-visszatérítés működésére.
Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!