Az ágazati különadóról bővebben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A december 4-étől hatályosak az ágazati különadó legfontosabb rendelkezéseit foglaljuk össze az APEH által kiadott tájékoztató alapján. Fontos tudni, hogy a 2010-es adóévben adóköteles tevékenységet folytató adóalanynak 2010. december 20-ig kellett az előleget megállapítania, bevallania és megfizetnie.

Az adókötelezettség háromféle tevékenységre vonatkozik a bolti kiskereskedelmi, a távközlési és az energiaellátók vállalkozási tevékenységére vonatkozik. A különadót az adóköteles tevékenységet végző jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéb szervezetek, és egyéni vállalkozók kötelesek megfizetni, feltéve, ha az adóalapjuk alapján van fizetési kötelezettségük (az adóalapra nemcsak 0 százalékos mérték vetül). Fontos kiemelni, hogy a külföldi vállalkozó is lehet adóalany, a belföldön kifejtett adóköteles tevékenysége erejéig.

A fentiekből következően nem kell ágazati különadót fizetnie annak a szervezetnek, egyéni vállalkozónak, aki nem végez adóköteles tevékenységet, vagy végez ugyan adóköteles tevékenységet, de az adó alapja nem haladja meg a 0 százalékos adómérték-sáv felső határát. Ez utóbbi esetről akkor van szó, ha a bolti kiskereskedelmi, valamint távközlési tevékenységet végző adóévi nettó árbevétele nem haladja meg az 500 millió forintot (500 millió forint vagy annál kevesebb). Természetesen csak annak az adóalanynak kell az adóról, adóelőlegről bevallást benyújtania, amelyet adófizetési kötelezettség is terhel.

Az adóköteles tevékenység kapcsán a bolti kiskereskedelemnél a TEÁOR szerinti besorolást tekinti irányadónak a törvény, így a 45.1 ágazatba (ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét), a 45.32 ágazatba, a 45.40 ágazatba (ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét) és a 47.1-47.9 ágazatokba sorolt tevékenységek folytatókat terhelheti az ágazati különadó. Az APEH álláspontja szerint közömbös, hogy az adózónak van-e, s ha igen milyen a TEÁOR besorolása, s az is, hogy az adott tevékenységet főtevékenységként végzi-e vagy sem. Az sem számít ugyanakkor, hogy a boltnak van-e és ha igen mi a TEÁOR száma. Az adókötelezettség tehát – TEÁOR alapján – a közvetlenül a fogyasztónak történő értékesítést terheli, azaz nem adóköteles például a nagykereskedelmi értékesítés. Adóköteles ugyanakkor az, ha a termelő közvetlenül a végső fogyasztónak értékesít saját boltjában vagy közvetlenül raktárából.

A távközlési tevékenység alatt az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását kell érteni. Ennek következtében ide tartozik a távközlés valamennyi módja (vonalas, mobil műholdas továbbítás), ugyanakkor nem értendő ide a műsorszolgáltatás és a tartalomszolgáltatás.

Az energiaellátó esetén a teljes, az energiaellátó személyében végzett vállalkozási tevékenység adóköteles. Az adókötelezettség tehát nemcsak a szorosan vett, energiapiacon kifejtett kereskedelmi, termelői tevékenységet, hanem az energiaellátó személyében folytatott valamennyi nyereség- és jövedelemszerzésre irányuló tevékenységet (pl.: bérbeadás) felöleli. Energiaellátónak minősül a távhőről szóló törvény szerinti energiaellátó, a villamos energia-, földgáz egyetemes szolgáltató, feltéve, hogy az adóévet megelőző adóévben az összes, számviteli törvény szerinti nettó árbevételén belül az energiaellátói minőségében végzett tevékenységből származó nettó árbevétel aránya eléri az 5 százalékot.

Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel. Így, ha egy vállalkozás többféle tevékenységet is végez, akkor csak a bolti kiskereskedelmi tevékenységből, a távközlési tevékenységből eredő nettó árbevétel képezi az adó alapját, például a termékek nem kiskereskedelem keretében (nagykereskedőnek, kiskereskedőnek) való eladásából származó vagy termékek javításából eredő árbevétel nem része az adóalapnak. Ugyanakkor az energiaellátó bármely tevékenységéből származó nettó árbevétele az adóalapba tartozik, tekintve, hogy esetében a teljes vállalkozási tevékenység adóköteles. A 2011. adóévtől az adó alapjába tartozik a bolti kiskereskedelmi tevékenységet végzőnél az az árbevétel is, amely az általa értékesítendő termék beszállítójának (a termék előállítójának, forgalmazójának) nyújtott szolgáltatásból származik. A bolti kiskereskedő esetén az adó alapjába tartozik továbbá az a bevétel, amelyet abból ér el, hogy beszállítója számára utólagos engedményt ad. Külön szabály vonatkozik ugyanakkor a 2010-es adóalapra.

Az adó mértéke mindhárom tevékenységi körben sávosan progresszív. Ennek szabályai példákkal alátámasztva ismerteti az APEH, kitérve a kettős adóztatás elkerülésének kérdésére, valamint a kapcsolt vállalkozások problematikájára is. Az adót a 2010-2012-es adóévek után kell megfizetni, ezért a törvény 2013. január 1-jén hatályát is veszti. Az ágazati különadóval érintett vállalkozások könyvviteli szolgáltatói az adóhatóság anyagából részletesen tájékozódhatnak az adóbevallási, előlegbevallás, valamint a fizetési szabályokról is.

Fontos tudni, hogy a 2010-es adóévben adóköteles tevékenységet folytató adóalanynak 2010. december 20-ig kellett az előleget megállapítania, bevallania és megfizetnie.

Forrás: APEH tájékoztató


Kapcsolódó cikkek

2024. május 30.

Pénztárgépek közé rejtett cigarettát talált a NAV

Kilencvenezer doboz zárjegy nélküli cigarettát talált a NAV egy Komárom-Esztergom vármegyei raktárban, a csempészáru egy részét harminc raklap pénztárgép csomagolásába rejtették – közölte a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense.

2024. május 30.

Kávézóban használható hűségkártya értékesítése kapcsán felmerülő áfakötelezettség

Kérdésként merül fel, hogy a kávéknak a hűségkártya-program keretében a hűségkártyák használata útján megvalósított értékesítése egycélú vagy többcélú utalvány alkalmazásának minősíthető-e, illetve, hogy az milyen feltételek mellett keletkeztet a társaság részére áfakötelezettséget. Kérdéses továbbá, hogy az ajándék kávéknak a hűségkártyák értékesítésekor történő biztosítása áfaköteles termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak tekinthető-e vagy sem.