Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sorozatunk második részében azt vizsgáljuk, hogyan alakul az alanyi mentes adózó áfakötelezettsége a legjellemzőbb gazdasági események során.
Belföldi beszerzései során a rá áthárított általános forgalmi adót nem helyezheti levonásba, illetve az adóköteles belföldi értékesítései során nem számít fel áfa-t. A főszabály azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan ügyletek, amikor az alanyi mentes adózó nem járhat el alanyi mentesként. Ezeket az ügyleteket az Áfa tv. 193. §-ban találjuk, azonban jelen cikket nem ezek vizsgálatának szentelem, hanem a későbbiekben fogjuk őket részletesen elemezni.
Hogyan jár partnerünk helyesen, ha Közösségen belüli termékbeszerzést hajt végre és a 10.000 euros értékhatárt már átlépte? Azért fontos erre külön kitérni, hiszen 10.000 euro alatt az alanyi mentes adózó is a különös beszerezői körbe tartozik, így az értékesítő saját országának vonatkozó adómértékét háríthatja át vásárlójára. Azonban 10.000 euro felett ez már máshogy működik, alanyi mentes beszerző adózónknak fizetendő adója fog keletkezni, ellenben adólevonási joga nem lesz. Ne feledkezzünk meg, hogy a 10.000 eurot nem a pillanatnyi forint-euro árfolyamon kell értékelni, hanem a csatlakozáskor érvényes árfolyamon, így az értékhatár forintban 2,5 millió forintnak felel meg. Ha átlépjük az értékhatárt, akkor összesítő jelentést is kell adni.
Export típusú ügyleteknél, azaz amikor a terméket harmadik országos vevője felé értékesíti, akkor az ügyletet igazoló számlát adómentesen állítja ki a partnere felé, ezzel párhuzamosan adólevonási jogot nem gyakorolhat a kapcsolódó beszerzéseire. A mentességre jogosító értékhatárba bele kell számítani az exportból származó bevételt.
Közösségen belüli termékértékesítései során ugyanígy jár el közösségi vevője felé, azaz nem számít fel áfa-t és nem is gyakorolhat adólevonási jogot, de ezzel együtt oda kell figyelni, hogy az adómentes termékértékesítés egyéb fontos feltételeit teljesítenie kell, azaz igazolnia kell tudni, hogy az áru hazánkat elhagyta és a partnere részére kiszállításra került, vevőjének érvényes közösségi adószáma van, összesítő jelentést kell adnia. Röviden ebben az ügyletben nem járhat el alanyi mentes adózóként, és az ebből befolyó ellenérték is bele fog számítani a küszöbértékbe.
Érdekes kérdés lehet, hogy hogyan jár el alanyi mentes adózónk, ha saját árut mozgat a Közösségen belül, egyik tagállamból a másik tagállamba. Ez az ügylet nem valódi értékesítés és az alanyi mentes adózó ebben az esetben sem járhat el alanyi mentesként. Az Áfa tv. 89. § (4) bekezdés alapján nem kell adót fizetnie, hiszen adólevonással járó adómentes termékértékesítésről van szó, ha az alanyi mentes adóalany a rendeltetés tagállamában Közösségen belüli termékbeszerzés címén adófizetésre kötelezett adóalanyként bejelentkezik. Amennyiben ezt nem teszi meg, akkor belföldi adóköteles ügyletként kell kezelni a tranzakciót.
Vizsgáljuk meg, hogyan adóznak a szolgáltatások az alanyi mentes adózóknál.
Markáns eltérés tapasztalható a nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó adólevonás terén, amikor Közösségen belüli szolgáltatás nyújtunk tagállami megrendelőnk felé. Ezen ügyletek esetén sem járhatunk alanyi mentes minőségben, közösségi adószámra lesz szükségünk, az ügyletek teljesítési helye az áfa hatályán kívülre fog esni, és hivatkozni kell a fordított adózás alkalmazására. Az ebből befolyó ellenértéket nem számítjuk bele a 8 millió forintos küszöbértékbe.
Az Áfa tv. 195. § (3) bekezdés b) pontja alapján az alanyi mentes adóalanyt is megilleti az adólevonási jog ilyen típusú ügyletek esetén, abban az esetben, ha a Közösségen belüli ügylet belföldi teljesítettsége esetén adólevonási jog illetné meg. Azonban legyünk óvatosak ugyanis, ha a nyújtott szolgáltatás pl. tárgyi mentes lenne, akkor erre tekintettel nem élhetne adólevonási joggal belföldi ügylet esetében sem, és Közösségi ügyletben sem.
Közösségen belülről igénybevett szolgáltatás esetén adófizetési kötelezettsége fog keletkezni az alanyi mentes adózónak, de adólevonási joga nem lesz. Közösségi adószámra szükségre lesz a belföldi adóalanynak, és összesítő nyilatkozatot is be kell adnia az adóhatóság felé.
Harmadik országos beszerzés esetén legyen az akár termék, akár szolgáltatás és ennek megfelelően beszélünk importról vagy importszolgáltatásról, adófizetési kötelezettsége fog keletkezni az alanyi mentes adózónak, de adólevonási joga nem lesz.
Végül, de nem utolsó sorban vizsgáljuk az új közlekedési eszközzel kapcsolatos szabályokat alanyi mentes adózó esetén. Tudjuk, hogy milyen különös feltételeknek kell teljesülniük, hogy egy közlekedési eszköz újnak minősüljön, ezeket most nem részletezzük. Amit fontos kiemelni, hogy amikor új közlekedési eszközt adunk el akkor sem járhat el az alanyi mentes adózó ilyen státuszú adózóként, de ettől még nem lesz adóköteles az értékesítése. Közösségi adószámra szüksége lesz és összesítő nyilatkozatot is kell majd beadnia.
Amikor olyan új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsit adunk el, amelynek beszerzése kapcsán áfa-t hárítottak át az alanyi mentes adózóra, amelyet nem tudott levonni, az Áfa tv. 195. § (2) bekezdés c) pontja alapján a le nem vonható áfa levonhatóvá válik. A levonhatóságnak van azonban egy felső korlátja. Csak annyi áfa helyezhető levonásba, amennyi akkor terhelné az értékesítés ellenértékét, ha az eszköz belföldön adókötelesen értékesülne.
Új közlekedési eszköz beszerzése esetén adófizetési kötelezettsége keletkezik, adólevonási joga azonban nem lesz az alanyi mentes adózónak.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.
