Az alanyi mentes adózás néhány fontos szabálya I.

Szerző: Molnár Péter
Dátum: 2018. november 26.
Címkék: , ,
Rovat:
A téma időszerű, mert 2019-től a választhatóság értékhatára 4 millió forinttal, 12 millió forintra nő, ráadásul december 31-ig lehet kérni az adóhatóságtól az alanyi adómentes státuszt. Ezért végigvesszük a legfontosabb szabályokat.

Az alanyi mentes adózási mód egy könnyítés az áfa rendszerében azon adózóknak, akik nem bonyolítanak nagy forgalmat adott év során, ezért számukra az Áfa tv. lehetővé teszi, hogy az értékesítéseik után ne számítsanak fel áfa-t a partnereiknek, de ezzel párhuzamosan ne is vonhassanak le áfa-t, amit rájuk hárítanak át a szállítóik.

Az alanyi mentes státusz személyi mentesség, élesen különbözik azon tevékenységektől, amit régi szóhasználatban tárgyi mentes tevékenységeknek neveztünk, amely a tevékenységet mentesíti az adó alól tekintet nélkül arra, hogy ki végzi.

Két okból van aktualitása erről az adózási módról beszélni, egyfelől mert a státuszt választással lehet kérni az adóhivataltól, amely határideje minden évben december 31, a másik aktualitása, hogy 2019-től a választhatóság értékhatára 4 millió forinttal, 12 millió forintra fog nőni, így számos adózó számára nyílik majd meg a lehetőség, hogy ezzel az adózási móddal teljesítsék adókötelezettségüket.

Az alanyi adómentesség választhatóságának két feltétele van, az egyik az, hogy csak belföldön letelepedett adóalanyok választhatják, akik csak regisztráltak Magyarországon őket nem illeti meg ez az opció. A másik fontos feltétel, hogy az adóalany bevétele nem haladhatja meg a 8 millió forintos értékhatárt, a 8 millió forintot áfa nélkül kell érteni és a pénzforgalmi szemléletben működő adóalanyok esetében nem a ténylegesen befolyt összeget kell figyelni, hanem a már teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások ellenértékét kell összesíteni.

Azok az adóalanyok, akik év közben kezdik a tevékenységüket, ők csupán valószínűsíteni tudják a várható bevételüket, ezért az észszerűen várható bevételüket kell figyelembe venniük. A korábbi cikkekben tárgyalt EVA-alanyok státuszát kiegészítendő fontos megjegyezni, hogy akik az áfa hatálya alá térnek vissza, ők is csak valószínűsíteni tudják az éves várható bevételüket, tekintettel arra a visszatérés kvázi új áfa-alanyiságot keletkeztet. Mind oly sok gazdasági esemény kapcsán, ennek a döntésnek a meghozatala során is kellő körültekintéssel kell eljárni, azaz megfelelően kell alátámasztani, hogy az éves várható árbevétele az adóalanynak nem fogja meghaladni – a cikk írásának időpontjában – a 8 millió forintos értékhatárt. Ha például már a választás időpontjában olyan megrendelések, szerződések vannak folyamatban, amelyek azt vetítik előre, hogy ügyfelünk át fogja lépni a küszöbértéket, akkor ne válasszuk az alanyi mentes státuszt, hiszen ebben az esetben nem is választhattuk volna jogszerűen ezt az adózási módot, amely szükségszerűen mulasztási bírságot fog maga után vonni.

A tevékenységét év közben kezdő adóalany a várható bevétel valószínűsítése során napi arányosítást kell végezzen, ha például a cég május 3-án alakul, akkor a hátralévő napok arányában azaz 242 napra vetítve kell arányosítani a küszöbértéket: 242/365 * 8.000.000 = 5.304.110 Ft lesz az időarányos rész.

Az az adóalany, aki túllépi az alanyi mentességre jogosító összeghatárt, elveszíti kedvezményes adózói státuszát. Arra az értékesítésre kell először alkalmazni a normál adózási szabályokat, amivel átlépi a 8 millió forintos küszöböt. Ha például ügyfelünk október 9-ig 6.700.000 Ft értékben teljesített termékértékesítést illetve szolgáltatásnyújtást, majd október 9-én 1.500.000 Ft-os értékesítést teljesít, akkor utóbbi ügyletre már áfa-t kell felszámítania. Az érem másik oldala, hogy ettől az időponttól fogva már adólevonási jog is meg fogja illetni, azaz ha október 10-én például 350.000 Ft + áfa értékben szerez be az adóköteles tevékenységéhez anyagot, arra már érvényesítheti adólevonási jogát.

Vannak olyan ügyletek, amelyekből származó bevétel nem számít bele a 8 millió forintos értékhatárba. A teljesség igénye nélkül például ilyen a tárgyi eszköz értékesítése, építési telek értékesítése, még használatba nem vett (félkész) ingatlan értékesítése még akkor sem, ha nem tárgyi eszköz, de a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes tevékenységek bevételei vagy a kompenzációs felárat alkalmazó mezőgazdasági tevékenység bevételei sem számítanak bele a küszöbértékbe.

Ne essünk abba a csapdába, hogy minden „tárgyi” mentes tevékenységre azonnal rávágjuk, hogy az nem számít bele a 8 millió forintos küszöbbe, ugyanis a 86.§ h), i) és l) pontjaiban felsorolt bevételek beleszámítanak az összesítendő bevételekbe. Ilyen bevétel tehát a postai bélyeg-illetékbélyeg névértéken történő értékesítése, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény alapján szerencsejáték-szolgáltatás nyújtása, ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása.

Arra is legyünk figyelemmel, hogy nem minden adóköteles ügylet számít bele a 8 millió forintos küszöbértékbe, például az építési telek, a félkész és az új ingatlan értékesítése, valamint a tárgyi eszköz és a vagyoni értékű jog értékesítése. Utóbbiakra egyébként nem is lehet alkalmazni az alanyi mentesség szabályait.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó. 


Kapcsolódó cikkek:


Így adózunk 2019-ben
2018. július 23.

Jövőre csak a SZÉP kártya marad meg béren kívüli juttatásként, vonzóbb lesz a kiva, elhal az eva, többet adóznak az alkoholos italok, megszűnik a baleseti adó, és bevezetik a bevándorlási különadót. Az Országgyűlés pénteken fogadta el a vaskos és komplex 2019-es adócsomagot.