Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Minden gazdasági szereplő számára kiemelten fontos, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat helyesen értelmezze, alkalmazza a mindennapi működés során. Ez alól az alanyi mentes adózó sem lehet kivétel, ezért jelen cikket kezdjük azzal, hogy a legfontosabb szabályokat felfrissítjük, összefoglaljuk alanyi mentes szemüvegen keresztül.
A félkész ingatlan értékesítésére nem vonatkozik az alanyi mentesség, azaz ilyen típusú ingatlan értékesítése során mindenképpen adót kell felszámítani vásárlónk felé. Ha az ingatlan beszerzésére az alanyi mentes státusz alatt került sor, akkor a törvény 136. § alapján pótlólagos levonhatóval is lehet számolni. A levonható adó meghatározása során különbséget kell tenni, hogy a félkész ingatlan tárgyi eszközként vagy áruként van nyilvántartva adózó könyveiben. Amennyiben tárgyi eszközként tartottuk nyilván a könyveinkben a teljes beszerzési áfa időarányosítható, azaz az értékesítéstől számítottan a 60 hónapos figyelési időszakból hátralévő adóösszeg vonható le az előzetesen felszámított áfából. Abban az esetben, ha áruként tartottuk nyilván a könyveinkben az ingatlant, akkor az Áfa tv. 195. § (2) bekezdés c) pontja és a (3) bekezdés a) pontja alapján a 60 hónapos figyelési időszakra vonatkozó arányosítással nem kell kalkulálni, arra kell egyedül odafigyelni, hogy a pótlólagosan levonható áfa ne haladja meg az értékesítéskor fizetendő adót.
Amennyiben az ingatlan beszerzése még a „normál” szabályok szerinti adózás alatt történt, akkor az értékesítés során nem lehet pótlólagos adófizetéssel számolni.
Új ingatlan értékesítése során a félkész ingatlanra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz röviden áfa-t kell fizetni és ha az ingatlan beszerzése áfá-san, az alanyi mentes időszakban került sor, akkor pótlólagosan levonható adóval is lehet számolni. A számítás attól függ, hogy áruként vagy tárgyi eszközként tartottuk nyilván a könyveinkben.
Sokkal összetettebbek a szabályok, ha 2 évnél idősebb (használt ingatlan) értékesítésére kerül sor. Itt is különbséget kell tennünk a között, hogy az ingatlant áruként vagy tárgyi eszközként tartjuk nyilván a könyveinkben. Amennyiben áruként vezetjük a könyveinkben az ingatlant, akkor az értékesítés tekintetében alanyi mentes minőségében jár el az eladó, ami egyben azt is jelenti, hogy beleszámít a 8 millió forintos értékhatárba az ellenérték. Ha ezzel az ügylettel meghaladja a küszöbértéket, akkor ezzel el is veszíti alanyi mentes státuszát, annak ellenére, hogy maga az értékesítés nem egyenes áfásan adóköteles, hanem a sajátos jellegére tekintettel adómentes, ami helyett választható az adókötelessé tétel. Utóbbi esetben, valamint ha a vevő megfelelő személyi feltételekkel rendelkezik, akkor az ügylet fordítottan adózik.
Nézzük meg, ha az alanyi mentes adózó tárgyi eszközként kezeli az ingatlant. Ebben az esetben a törvény 193. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem járhat el alanyi mentesként az eladó. Bár nem járhat el alanyi mentes minőségében ez még nem jelenti azt, hogy adóköteles lesz az értékesítés, mivel a használt ingatlan értékesítése annak sajátos jellegére tekintettel adómentes. Nem túl életszerű, de elképzelhető hogy bár adózó alanyi mentes adózást választott ezzel együtt az ingatlanértékesítéseire mégis adókötelezettséget kíván gyakorolni. Ebben az esetben a törvény 142. § alapján az értékesítése fordítottan adózik, ha olyan vevőnek értékesít, akinek a jogállása lehetővé teszi az adófizetést, azaz nem magánszemély, alanyi mentes, mezőgazdasági tevékenységet folytató különös jogállású adózó, vagy kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany. Ha az eladó alanyi mentes adózó, akkor a fordított adózást nem zárja ki a törvény, tehát ingatlanértékesítésre vonatkozó adókötelezettség választása esetén az egyébként alanyi mentes eladónak is e szerint kell eljárni az adófizetésre kötelezett vevő felé történő értékesítéskor.
Ha az ingatlan beszerzése alanyi mentes adózóként történt és az eladó hárított át adót vevőjére, akkor a tárgyi eszközökre vonatkozó figyelési időszak alkalmazásával a hátralévő hónapokra eső beszerzési áfa-hányad vonható le. A figyelési időszak 240 hónap.
Végül az építési telek értékesítése maradt hátra az ingatlanügyletek témájának taglalásából. Az építési telek ugyanúgy működik, mint a félkész vagy új ingatlan értékesítése, azaz alanyi mentes státusz ellenére adókötelesen kell értékesíteni a telket. Előfordulhat, hogy pótlólagosan levonható adóval kell számolni, ha a beszerzés során hárítottak rá adót. A pótlólagosan levonható adó mértéke attól függ, hogy tárgyi eszközként vagy áruként volt a könyvekben nyilvántartva a telek. Ha anno élt adólevonási jogával, mert nem még nem alanyi mentes adózóként szerezte be a telket, akkor nem lehet pótlólagosan levonható adóval kalkulálni.
A cikk szerzője, Molnár Péter független adótanácsadó.
