Az alanyi mentes adózás néhány fontos szabálya IV.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alanyi mentes adózókról szóló cikksorozat utolsó drabjában nézzük meg néhány fontos szabályt áfafizetés, adólevonás, bizonylatkorrekció, számlázás, alanyi mentes státusz megszűnése témában.

Univerzális szabály, amely alól az alanyi mentes adózó sem tudja kivonni magát, hogy ha valaki áthárított adót tartalmazó számlát bocsát ki partnerének, akkor nem mentesül az adófizetési kötelezettség alól, még akkor sem ha a számla mögött nem áll tényleges teljesítés. Abban az esetben, ha az alanyi mentes – és persze minden adózó – tudja igazolni, hogy nem történt tényleges teljesítés, akkor érvénytelenítő számlát bocsájthat ki.

Amely időszakban az adókötelezettsége keletkezett, bevallást is kell beadnia. Amennyiben érvénytelenítő számla kibocsátására kerül sor, akkor az eredeti teljesítési időpont szerinti bevallásban kell elszámolni.

Az Áfa tv. 195. § (1) bekezdése szerint az alanyi mentesség időszakában keletkezett levonható adót tartalmazó számla áfa-tartalmát akkor sem vonhatja le, ha nem alanyi mentes minőségében jár el.

Persze nem is az áfatörvényről lenne szó, ha a főszabály alól nem lenne számos kivétel, ezek:

  • saját rezsis beruházás keretében tárgyi eszköz előállítása, a beruházás során korábban nem levonható áfa a beruházás végén (használatbavételkor) egy összegben levonható,
  • tárgyi eszköz értékesítésekor,
  • új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítésekor,
  • építési telek értékesítésekor,
  • tárgyi eszköznek nem minősülő olyan beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy megtörtént, de két éven belül vagyunk.

Nagyon fontos tisztában lenni a bizonylatkorrekciók szabályaival, hiszen bár adózási szempontból napra pontosan elválasztható egyik adózási mód a másiktól, azonban az élet gyakran hozza úgy, hogy már a másik adózási módban vagyunk, de az előző időszakból hoz kezelendő helyzeteket a mindennapos működés.

A bizonylatkorrekcióknak két iránya lehet és érintheti a fizetendő adónkat valamint a levonhatót is. Nézzük meg mire kell figyelni ha a korrekció a levonható adónkat érinti. Abban az esetben, ha az alanyi mentes adózó olyan számlát fogad be, amelynek következtében csökken az általa még adóköteles időszak alatt levont áfa összege, akkor az alanyi mentes adózó a számla kézhezvételének időszakában fizetendő adóként kell elszámolnia. Ilyen eset fordulhat elő, ha pl a szállító téves áfa-kulcsot alkalmazott az ügylet bizonylatolása során.

A másik esetben – azaz amikor a korábban levonható adó összeg nő – a pótlólagosan levonható adót, a mentessége ellenére, elszámolhatja a korrekciós számla kézhezvételének időszakában. Ilyen eset tipikus példája, ha hibás terméket küld vissza, vagy utólagosan számlázott árengedményt kap, stb.

Bár alanyi mentes az adózó státusza mégis kell bevallást adnia az ilyen esetekben.

Mi a teendő, ha a változás a fizetendő adónkat érinti? Itt is két eset lehet, abban az esetben, amikor a fizetendőnk adónk nő, akkor önellenőrzéssel lehet kiigazítani a korábban bevallott, megfizetett adónkat.

Amennyiben az alanyi mentes adózónak a korábban kiszámlázott adóösszeget és/vagy adóalapot csökkentenie kell, szintén korrekciós számlát kell kibocsájtania, azonban az áfatörvény nem rendezi, hogy ezt a különbözetet elszámolhatja-e adózónk. Tekintettel arra, hogy a fizetendő adó csökken, az Áfa tv. 153/B. § szerint a különbözetet abban a bevallásban kell elszámolnia, amikor a korrekciós számla a jogosult rendelkezésére áll, tehát nem lehet önellenőrzést beadni. Azonban alanyi mentes jogállása miatt, néhány esetet leszámítva bevallási kötelezettsége sincsen. Ezek alapján jelen pillanatban nem rendezett, hogy fizetendő adó csökkentéséből adódó különbözetet hogyan tudja adózó érvényesíteni.

Fontos figyelemmel lenni arra, hogy az alanyi mentes adózó is adóalany, azaz nem mentesül az általános számla-, illetve nyugtaadási kötelezettség alól. Magyarán azonnali készpénzfizetéssel teljesített értékesítéseiről nyugtát mindenképpen ki kell állítania. Ha pedig vásárlója nem készpénzben vagy legalábbis nem azonnali készpénzfizetéssel ellentételezi megrendelését, ilyen típusú ügyleteit számlával kell bizonylatolnia.

Az alanyi mentes adózás két módon szokott véget érni, amelyek logikusan adják is magukat. Az első mód, a választáshoz hasonlóan, az amikor ügyfelünk úgy dönt, hogy visszatér a normál szabályok alá, azaz év végéig jelzi az adóhatóság felé, hogy a következő év január 1-jétől újra az általános szabályok alapján fog adózni. Ez semmilyen hátránnyal nem jár, ha úgy dönt, a rákövetkező évben újra visszatérhet az alanyi mentesség alá.

A másik ok pedig, amikor év közben átlépi a mentesség alkalmazására előírt küszöbértéket. Ne feledjük már azt az értékesítést is áfa-val növelten kell számláznia, amellyel átlépi a küszöböt. Ennek a típusú váltásnak annyi hátránya van, hogy a kényszerű átlépés miatt a 2. évig nincs lehetőség az alanyi mentesség alá visszatérni.

A cikk szerzője, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.