Az átalakulás kata- és kiva-alanyokra vonatkozó szabályai
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sorra vesszük a katás és kivás cégek átalakulásra vonatkozó szabályait. Részlet az Adó Kódexből.
Az átalakulás kata- és kiva-alanyokra vonatkozó szabályai
A katás adóalanyi státusz
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 3. § c) és d) pontja alapján kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya kizárólag csak magánszemély taggal rendelkező betéti társaság és közkereseti társaság lehet.
A Katv. 5. § (1) bekezdés m) pontja szerint a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik az átalakulást, egyesülést, szétválást megelőző nappal, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében a vállalkozás már nem felel meg a Katv. 3. §-ában foglalt feltételeknek.
A Katv. – a Ptk.-val azonosan – külön fogalomként használja az átalakulást mint társaságiforma-váltást, valamint az egyesülést és szétválást. Ezért e pontnál az általunk általánosan használt átalakulás mint gyűjtőfogalom helyett a Ptk. és a Katv. szerinti terminológiát alkalmazzuk – azaz külön-külön tárgyaljuk a társaságiforma-váltás (itt átalakulás), valamint az egyesülés és szétválás kérdéskörét.
Fontos látni azt, hogy a Ptk. szerinti fogalomhasználat alapján az átalakulás mint társaságiforma-váltás nem értelmezhető a bt.-ből kkt.-vé válás vonatkozásában és megfordítva. A bt. és a kkt. ugyanis ugyanazon társasági formának minősül. Azonos társasági formába ugyanakkor nem lehet átalakulni (bt.–bt., kkt.–kkt.). A bt.-ből kkt.-vé válás és megfordítva, nem átalakulással, hanem létesítő okirat módosításával hajtható végre, hiszen e két társasági forma csak abban különbözik, hogy az utóbbiban nincs kültag. (A bt.-ből vagy kkt.-ből kft.-vé vagy zrt.-vé történő átalakulás ugyan a Ptk. és az Át. szerint megvalósítható, de az a jogutód kata adózási státuszának elvesztésével jár, mivel a jogutód társasági formája alapján már nem lehet kata adóalany a Katv. 3. §-a szerint.) Az egyéb törvényi előírások betartása mellett viszont elvileg elképzelhető, hogy kft., valamint zrt. bt.-vé vagy kkt.-vé való átalakulásakor a jogutód a kata adózási módot választja.
– A bt. és a kkt. egyesülése és szétválása során, ha a jogutód változatlan formában tovább működik, a szervezeti formáját megőrzi, és marad bt. vagy kkt., úgy az adózási státusz megtartható, kivéve, ha nem magánszemély lépne be a jogutódba tagként. Ez azt jelenti tehát, hogy lehetséges kizárólag magánszemély tulajdonosi kör esetén két vagy több bt., illetve kkt. egyesülése. Ugyancsak lehetséges a Katv. által előírt magánszemélyek általi tulajdonlás és társasági forma megtartása mellett a bt. vagy kkt. szétválása kapcsán. Természetesen itt szem előtt kell tartani, hogy egy magánszemély csupán egy vállalkozásban lehet korlátlanul felelős tulajdonos. Ha tehát egy beltaggal és kültaggal működő bt.-ből kívánnak kiválást megvalósítani, akkor a kiváló cégben a bel- és kültag személyét legalábbis fel kell cserélni.
Gyakorlatunkban valósult meg, hogy egy kft.-ből kiválással létrejött egy bt., amely a kata adózási módot választhatta és alkalmazta. Ez is alátámasztja azt az értelmezést, hogy ha akár egyesülés, akár szétválás révén új cégek jönnek létre, amelyek megfelelnek a Katv. 3. §-ában foglalt feltételeknek, így többek között bt. vagy kkt. társasági formát vesznek fel, választhatják a kata szerinti adózást.
Az adóalanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható (Katv. 6. §).
Kivás adóalanyi státusz
A Katv. 16. § (1) bekezdése alapján a kisvállalati adó (kiva) alanya az a
– közkereseti társaság,
– betéti társaság,
– korlátolt felelősségű társaság,
– zártkörűen működő részvénytársaság,
– szövetkezet
lehet, amely megfelel a Katv.-ben meghatározott valamennyi feltételnek.
Azaz, az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha
– az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
– az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a 3 milliárd forint időarányos részét;
– az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot.
A Katv. 19. § (5) bekezdése alapján a kisvállalati adóalanyiság megszűnik az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal. Ugyanakkor az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.
Értelmezésünk szerint lényeges itt észrevenni, hogy a kivát érintően a szabályozás különbözik a katáétól. A társaságiforma-váltással járó átalakulás (például bt.-ből kft., kft.-ből zrt. jön létre) mellett a kiva-adóalanyiság választható az újonnan létrejövő jogutód számára.
A kivás társaság egyesülése és szétválása viszont a jogelőd ilyen adóalanyi státuszának elvesztésével jár, minden más körülménytől eltekintve. Ez azt jelenti, hogy beolvadás, illetve kiválás esetén a változatlan formában tovább működő cég kikerül a kiva alól. [A Katv.-ből, illetve az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 12. §-ából nem tudtuk kiolvasni azt, hogy az egyesülés, illetve szétválás során újonnan létrejövő társaságok nem választhatják a kiva szerinti adózást a tranzakció cégbejegyzésétől számított 24 hónapig. Ezen kívül számunkra a gyakorlatból nem volt egyértelmű, hogy a NAV az összeolvadás vagy a szétválás cégbejegyzési időpontjához képest milyen dátummal törli a jogelődök kivás adó státuszát.] A NAV értelmezése szerint viszont az összeolvadás, illetve szétválás révén létrejövő új jogutód társaság a kiva-adózást nem választhatja. Erre vonatkozóan az adóhatóságtól állásfoglalást kértünk és kaptunk.
A NAV álláspontja szerint az Air. 12. §-a (Jogutódlás az adóigazgatási eljárásban) a következőképpen fogalmaz:
„(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az adózó polgári jog szabályai szerinti jogutódját megilletik mindazon jogok, amelyek a jogelődöt megillették, továbbá terhelik a jogelőd által nem teljesített kötelezettségek a jogutódlással szerzett vagyonnal arányosan. Több jogutód esetén a jogelőd kötelezettségeit a jogutódok vagyonarányosan teljesítik, teljesítés hiányában pedig a jogelőd tartozásáért egyetemlegesen felelnek, a költségvetési támogatásra – eltérő megállapodás hiányában – vagyonarányosan jogosultak.
(2) Az adóhatóság a jogutódnál a jogutódlást megelőző időszakra vonatkozó törvényi feltételek fennállásának vizsgálatát a jogelőd adózói előéletére is kiterjedően, a jogelőd magatartását is értékelve végzi.”
A mi olvasatunkban az adóhatóság által hivatkozott Air.-ban lévő szabályozás alapvetően az adózási kötelezettségek elmulasztására (például bevallás, fizetés) értelmezendő. A Katv. 19. § (5), illetve (8) bekezdéseiben megfogalmazott adózási státusz elvesztésével, illetve választhatósággal kapcsolatos feltétel nem minősül „nem teljesített kötelezettségnek”. Az ilyen tranzakciók elhatározását pedig alapvetően nem visszaélési szándék, hanem gazdasági racionalitás vezérli. Ráadásul a Katv. 19. §-a a következő szövegekkel semmiféle utalást, megszorítást nem tartalmaz az egyesülés, szétválás révén kiva-státuszukat elvesztett adóalanyok újonnan létrejövő jogutódjaira vonatkozóan. A Katv. 19. § (8) bekezdése szerint az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható. A kiva-adóalanyiságot a jogelődök és nem az újonnan létrejövő jogutódok vesztették el, tehát meglátásunk szerint a választhatóság korlátozása a változatlan formában tovább működő társaságokra, például kiválás esetén a változatlan formában tovább működő jogelődre, beolvadás esetén a beolvasztóra vonatkozna.
A kiva-státusz törlési időpontja a NAV álláspontjának lényege szerint: A Katv. 19. § (5) bekezdés d) pontja értelmében az adózó kisvállalati adó szerinti adóalanyisága az egyesülést és szétválást megelőző nappal megszűnik.
Az egyesülésre vonatkoztatva rögzítik, hogy a Ptk. rendelkezései szerint a jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Jogi személyek összeolvadása esetén az összeolvadó jogi személyek (esetünkben: „A” és „B”) megszűnnek, de általános jogutódlásuk mellett egy új jogi személy jön létre („C”). Beolvadás esetén pedig csak a beolvadó jogi személy szűnik meg („A”), mégpedig olyan módon, hogy általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy („B”) lesz. Amennyiben december 31-ére eső kivás zárást kívánnak megvalósítani, úgy, legyen szó akár beolvadásról, akár összeolvadásról, az „A” társaság esetében a kiva-alanyiság megszűnésének napja – a hivatkozott jogszabályban foglaltak értelmében – abban az esetben fog december 31-ére esni, ha a beolvadás vagy összeolvadás a következő adóév első napján, vagyis január 1-jén történik meg.
A gyakorlatban előfordult, hogy a NAV az átalakuló cég kiva-státuszát a megszűnő cég törlése, illetve a változatlan formában tovább működő létesítő okirata módosításának bejegyzése napjával törölte.
A Katv. továbbá rögzíti az alábbiakat:
– Az adóalanyiság előzőek szerinti megszűnése napjával mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év zárul. Az üzleti évről az adóalanynak a számviteli törvény általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie [Katv. 19. § (7) bekezdés].
– A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás a bejelentését az állami adó- és vámhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti. A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás adóalanyisága a létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik [Katv. 19. § (9) bekezdés].
A fenti szabályok eltérően hatnak az egyes átalakulásoknál, ezért szükséges annak típusait röviden áttekinteni, majd ezt követően e hatásokat a NAV álláspontja alapján típusonként részletesebben bemutatni.
Társaságiforma-váltás
A társaságiforma-váltás esetén az átalakuló társaság az adott formában megszűnik, megszünteti a tevékenységét, és más cégformában, új létesítő okirattal és adószámmal folytatja tovább. A társaságiforma-váltásos átalakulásra a kivás státusz automatikus megszűnése [Katv. 19. § (5) bekezdés d) pont] nem vonatkozik, viszont a jogelőd megszűnése kapcsán, illetve miatt a záró beszámolók és bevallások elkészítendők. A jogutód a jogelőd megszűnését követő napon kezdi meg a tevékenységét, és az első naptól mint új adóalany választhatja a kiva-adózást.
Egyesülés
a) Beolvadás (A → B = B)
Ezen átalakulási típusban két jogelőd van. „A” jogelőd megszűnik, emiatt számára a záró beszámolók és bevallások természetesen elkészítendők. A beolvadást követően „B” változatlan (korábbi kiva-adózó) formában működik tovább. „B” beolvasztó jogutódra a Katv. 19. § (5) bekezdés d) pontja szerinti automatikus kiva-adózási megszűnéses szabály vonatkozik. A kiva-periódus beszámolóval és bevallásokkal lezárandó. 24 hónapig nem választhatja újra ezen adózást.
b) Összeolvadás (A + B = C)
Ezen átalakulási típusban két jogelőd van. „A” és „B” jogelődök megszűnnek, emiatt számukra a záró beszámolók és bevallások természetesen elkészítendők. „C” mint újonnan létrejövő szervezet/társaság jogutód – a Katv. 19. § (8)–(9) bekezdései alapján – a NAV értelmezése szerint nem választhatja a kiva-adózást.
Szétválás
a) Különválás (A → B, A → C)
Jogelőd „A”-ból két új társaság, „B” és „C” jön létre. „A” jogelőd megszűnik az átalakulás folyományaként és számára a záró beszámoló és adóbevallások elkészítendők. „B” és „C” jogutódok újonnan létrejövő szervezetek/társaságok, amelyek a Katv. 19. § (8)–(9) bekezdései alapján – a NAV értelmezése szerint – nem választhatják a kiva-adózást.
b) Kiválás (A → A, A → B)
Kiválás esetén „A” jogelőd társaság változatlan formában, módosuló létesítő okirattal folytatja tovább tevékenységét, kiva-státusza azonban a Katv. 19. § (5) bekezdés d) pontja alapján megszűnik, ezért ezen adózási periódus megszűnése miatt beszámolót és záró bevallásokat kell beadnia. „B” kiváló jogutód társaság újonnan jön létre és a Katv. 19. § (8)–(9) bekezdései alapján – a NAV értelmezése szerint – nem választhatja a kiva-adózást.
Összetett átalakulási eljárások
a) Összetett átalakulási eljárás a szétválás és a beolvadás egy lépésben megvalósuló kombinációja, az ún. beolvadásos szétválás (például „A” társaságból a vagyon egy részével kiválik egy vagy több tag, és ugyanebben az eljárásban beolvad „B” társaságba, vagy „A” társaság tagjai külön válnak és „B”, illetve „C” társaságba olvadnak bele). Ez utóbbira vonatkoznak a szétválás és a beolvadás szabályai egyaránt.
b)_A beolvadásos kiválás esetén mind az a cég, amelyből a kiválás történik, mind a beolvasztó jogelődök változatlan társasági formában folytatják tevékenységüket. Amennyiben viszont kiva-adózásban működtek, úgy ez a státuszuk automatikusan a kiválás, illetve beolvadás miatt megszűnik. Emiatt ezt a periódust beszámolóval és bevallásokkal kell lezárniuk, és 24 hónapig nem választhatják a kiva-adózást.
c) Beolvadásos különválás esetén a különváló jogelődök megszűnnek és ezért akár tao-, akár kiva-adóalanyként működtek, megszűnéses beszámolót kell készíteniük. A beolvasztó ugyanakkor a Katv. 19. § (5) bekezdés d) pont miatt elveszti kivás státuszát és emiatt ezt a periódust beszámolóval és záró bevallásokkal kell lezárnia.
