Az egyéni cégnek juttatott vagyontárgyak kapcsán keletkező illetékkötelezettség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Adó szaklap 2010/16. számában megjelent cikk azokat a lízingügyletekkel, illetve az egyéni cégekkel kapcsolatos kérdéseket veszi számba és válaszolja meg, amelyek a jogalkalmazás során több alkalommal is felmerültek. dr. Börzsönyi Zsuzsanna írásából az egyéni cégnek juttatott vagyontárgyak kapcsán keletkező illetékkötelezettséget emeljük ki.

2010. január 1-jétől az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A korábbi szabályozás szerint az egyéni cég vagyona nem különült el az alapító magánszemély vagyonától, ami egyben azt is jelentette, hogy a cég tartozásaiért az alapító magánszemély a teljes vagyonával korlátlanul felelt. 2010. január 1-jétől azonban az alapító eldöntheti, hogy a cég tartozásaiért korlátolt vagy korlátlan mögöttes felelősséget vállal, ezzel is hangsúlyozva azt, hogy az alapító magánszemély és az egyéni cég önálló, azaz egymástól elkülönült vagyonnal rendelkező személynek minősül.

2010. január 1-je után az egyéni cég – önálló jogalanyiságára tekintettel – az alapítójától elkülönült vagyonnal rendelkezik. Így a 2010. január 1-jétől működő egyéni cég – abban az esetben is, ha az elnevezése megmaradt – egy teljesen új, immáron önálló entitást képez, ezért új fogalmat takar. A cégjegyzékbe egyéni cégként már bejegyzett egyéni vállalkozók a törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül kötelesek a létesítő okiratuk megfelelő módosításával az egyéni cég – a törvény rendelkezéseinek – megfelelő működését megvalósítani, vagy az egyéni cég megszűnésről határozni, és azt a cégbíróságnak bejelenteni.

Az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul, a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulást az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani. Ez kizárólag úgy hajtható végre, ha az alapító az egyéni cégnek vagyont juttat, mely tranzakció – a fent kifejtettek értelmében – tulajdonosváltozást jelent.

Tekintve, hogy az egyéni cég az alapítójától elkülönült vagyonnal rendelkező önálló jogalany (hasonlóan például az egyszemélyes kft.-hez vagy az egyszemélyes részvénytársasághoz), mely az alapító okirat módosítása következtében vagyontárgyakat fog szerezni, az ügylet után az Itv. 18. § (1) bekezdése értelmében a vagyonszerző egyéni cégnek visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Ugyanúgy, mintha az alapító az egyszemélyes kft. vagy egyszemélyes részvénytársaság részére bocsátana vagyontárgyakat, vagy ha a 2010-ben alapított egyéni cég vagyonát növelné az alapítást követően egy alapító okirat-módosítással.

Visszterhes vagyonátruházási illeték kötelezettség természetesen kizárólag a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát [Itv. 18. § (2) bekezdés] képező vagyontárgyak (jellemzően ingatlan, gépjármű) átadása esetén keletkezik. Azaz amennyiben például készpénzt adnak át, nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni.
Az egyéni cég tartozásaiért vállalt mögöttes felelősség rögzítésekor – vagyonmozgás hiányában – nyilvánvalóan visszterhes vagyonátruházási illeték kötelezettségről sem beszélhetünk.

A cikk teljes terjedelemben az Adó szaklap 2010/16. számában olvasható.

Forrás: Adó szaklap 2010/16. szám


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.