Az Egyesült Királyság áfa-rendszere a Brexit után (1. rész)


Bár a Brexit után a brit cégeknek nem kell összesítő jelentést adni, ha uniós partnerrel folytatnak gazdasági tevékenységet, ez alól kivéve az az esetet, ha ezt Észak-Írországból teszik. Mindenképpen változás a korábbi évek gyakorlatához képest, hogy az összesítő jelentés csak termékügyletekre és háromszögügyletekre terjed ki, szolgáltatásra nem. Észak-Írország helyzete az áfa szempontjából is igen érdekes.

Néhány korábbi cikkemben már foglalkoztam az Egyesült Királyság adórendszerével, annak is kifejezetten a digitalizációt érintő vonatkozásait bemutatva. A következő cikkek azonban kifejezetten az áfa-rendszerre fognak fókuszálni, bemutatva a Brexitet követő változások közül a legfontosabbakat, illetve a rendszert magát.

A Brexit-tárgyalások talán legnehezebb kérdése Észak-Írország helyzetének rendezése volt. A terület rendkívül bonyolult helyzetben van, annak vannak vallási, területi, identitásbeli vonulatai, amelynek elemzésére jelen cikk szerzője nem vállalkozik, azonban a tárgyalások eredményeképpen eldöntött helyzetnek, mint alább látni fogjuk, rengeteg áfa-vonatkozása lett. Az egész kérdéskör talán legnehezebb része az volt, hogy tudnak a felek olyan helyzetet teremteni, amelynek eredményeképpen nem jön létre fizikai határ az Ír Köztársaság és Észak-Írország között, ugyanis amit a legelszántabb Brexit-hívek akartak, hogy az Egyesült Királyág teljesen lépjen ki az Európai Unióból, az magával hozta volna a fizikai határok megteremtésének szükségességét. Ez azzal a veszéllyel járt volna, hogy újra fellángol az erőszak a térségben, legrosszabb esetben a teljes Egyesült Királyság területén. Ma már tudjuk: a megállapodás az lett, hogy Észak-Írország az Európai Unió része maradt, míg a fő területnek nevezett Britannia (Skócia, Anglia és Wales) elhagyta azt.

A helyzet érdekessége, hogy Észak-Írország csak az áruk tekintetében maradt az Unió része, szolgáltatások tekintetében nem, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha egy Észak-Írországban működő cég uniós partnerrel folytat gazdasági tevékenységet, akkor ezt ugyanúgy kell kezelni, mint amikor a Királyság még az Unió teljes jogú tagja volt, de csak áruk tekintetében. Bár a Brexit után a brit cégeknek nem kell összesítő jelentést adni, ha uniós partnerrel folytatnak gazdasági tevékenységet, ez alól kivéve az az esetet, ha ezt Észak-Írországból teszik. Mindenképpen változás a korábbi évek gyakorlatához képest, hogy az összesítő jelentés csak termékügyletekre és háromszögügyletekre terjed ki, szolgáltatásra nem.

Összesítő jelentést többféle gyakorisággal lehet beadni az Egyesült Királyságban a Brexitet követően.

Havi gyakoriságra kötelezettek azok az adóalanyok, akiknek az észak-írországi uniós tevékenységből létrejövő forgalma meghaladja a 35,000 fontot, negyedévesre kötelezettek, akiknek az előbbi forgalma 35,000 font alatt marad. Egyedi engedély alapján, éves szinten is lehet teljesíteni az összesítő jelentésadási kötelezettséget, ha három feltétel teljesül. Az első feltétel, ha adóalany teljes éves forgalma (függetlenül az ügyletek viszonylatától) 145,000 font alatt marad, másodsorban az uniós forgalom 11,000 font alatt marad, végül uniós viszonylatban nem értékesít új közlekedési eszközt.

Szintén brit sajátosság, hogy az összesítő jelentést nem csak elektronikusan, hanem papír alapon is be lehet adni, azonban a határidő utóbbi esetben jóval rövidebb, mint aki elektronikusan ad be. Papír alapú beadás esetén 14 napon belül kell beadni az időszakot követően, míg elektronikus beadás esetén ugyanerre 21 nap áll rendelkezésre.

Szintén nagyon érdekes helyzetet teremtett az Egyesült Királyság távozásával, hogy a korábbi brit közösségi adószámok hirtelen érvénytelenekké váltak, holott a Királyságnak maradt olyan területe, amely az Uniós egységes piac része maradt. Erre a helyzetre az lett a megoldás, hogy az Észak-Írországban működő cégek kaptak egy technikai ’közösségi’ adószámot, amely ’XI’-vel kezdődik, amely már lekérdezhető a közös VIES-adatbázisban.

Észak-Írország furcsa helyzete sokakban vetette fel a kérdést, hogy mi történik, ha két brit adóalany folytat gazdasági tevékenységet és az egyikük észak-írországi a másik mondjuk angliai, akkor vajon ez az ügylet is harmadik országos ügyletként lesz-e kezelendő? A válasz az, hogy nem, Észak-Írország helyzete csak uniós viszonylatban érdekes, az Egyesült Királyságon belül az itteni ügyletek belföldi ügyletként kezelendők.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.



Kapcsolódó cikkek

2021. március 22.

Brexit – adóelkerülés elleni szabályok változása

A társasági adózásban több szabályt érintően hozhatott változásokat a 2021-es év azok esetében, akik Nagy-Britanniával állnak kapcsolatban. Cikkünkben áttekintjük a részleteket, de összességében elmondható, hogy a megszokott adószabályok alkalmazása helyett érdemes minden ügylet esetén ellenőrizni a pontos szabályozást.
2021. március 2.

Brexit – így alakuk a magánszemélyek adózása

Cikksorozatunkban témakörönként végigvesszük a Brexit okozta változásokat az egyes adónemeket, egyéb közterheket, vámokat érintően. Elemzéseinket egy mindenkihez nagyon közel álló területtel kezdjük: a magánszemélyek személyi jövedelemadózásával.
2021. március 11.

Brexit – így alakul a társaságok adózása

A társasági adóban több uniós irányelv is alkalmazandó; az alábbiakban ezen irányelvek tekintetében megvizsgáljuk, milyen változást eredményezett az adójogviszonyokban a Brexitet követő átmeneti időszak 2020. december 31-el történő lezárulása.
2018. október 1.

Közvetett adózás az Egyesült Királyságban

Biztos, hogy a kedves olvasó is élte már meg azt az érzést, amit akkor érzünk, amikor benne vagyunk egy adott helyzetben, jól megszoktuk, ismerjük annak minden részletét, apró fogaskerekét és csak később jövünk rá, hogy azt lehetne másképp is csinálni, sokkal egyszerűbben, felhasználó-barátabban. Az elmúlt hónapokban volt szerencsém egy kicsit mélyebben tanulmányozni az Egyesült Királyság és Írország közvetett adózási rendszerét, az ennek kapcsán szerzett tapasztalataimat gondoltam megosztani az erre nyitott olvasóknak. Ettől még senki nem lesz szakértő (én sem lettem az), de a látókörét bárkinek tágíthatja.