Az Egyesült Királyság áfa-rendszere a Brexit után (4. rész)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bizonyára sokan hallották, tapasztalták már, hogy a britek bizonyos kérdéseket sajátos módon közelítenek meg; ez az áfa-rendszerben sincs másként. Most ezekből mutatok be néhányat.

Az Egyesült Királyság áfa-rendszerét bemutató cikksorozat eddigi részeiben a leggyakoribb bevallásfajták főbb változásait jártuk körül, azonban a sorozat végén néhány brit sajátosságot mutatok be. Bizonyára sokan hallották, tapasztalták már, hogy a britek bizonyos kérdéseket sajátos módon közelítenek meg, ezekből mutatok be néhányat az érdeklődő olvasónak.

Az első ilyen sajátosság, hogy az Egyesült Királyságban 2021. január elsejéig, ha az adóalany árukat hozott be harmadik ország területéről, azaz importja volt, akkor még a legnagyobb adóalanyoknak is először be kellett fizetniük a vámáfát, amit egy adóhatósági elismervény átvételét követően tudtak visszaigényelni. A fordított adózás a Brexit megvalósulását követően vált elérhetővé, azonban a hazai gyakorlattól eltérően ez nem csupán a nagy adóteljesítménnyel rendelkező adóalany ’kiváltsága’ lett, hanem minden adóalany élhet ezzel a lehetőséggel. A behozott áruk után fizetendő áfa összegéről az adóhatóság havonta ad ki igazolást, amely online vált letölthetővé egy adóhatósági rendszerből. Természetesen ez a tanúsítvány csak azokat az ügyletekre terjed ki, amelyek nem Észak-Írországba érkeztek be. A rendszer meglehetősen nehézkesen indult el, gyakran volt olyan az első hónapokban, hogy ugyanaz az importügylet több hónap tanúsítványában is szerepelt, így az ügyfeleknek vagy szolgáltatásnyújtóiknak nagyon körültekintően kellett eljárniuk a korábbi hónapokra vonatkozó ügyletekkel az ismételt jelentés elkerülése érdekében.

Szintén érdemes néhány sorban kitérni az áfabevallások gyakoriságára, beadási határidejükre. Az Egyesült Királyságban lehet havi, negyedéves és éves gyakorisággal áfabevallást adni. A bevallás beadásának határideje mindig a bevallási időszakot követő második hónap hetedike, amennyiben ez a nap hétvégére esik, akkor az utolsó munkanap a héten. A nagy adóbefizetők azonban rövidebb határidővel kell számoljanak, ők ugyanis nem kapnak extra hét napot, hanem a bevallási időszakot követő hónap utolsó napjáig kell a bevallásról gondoskodniuk. Tekintve, hogy ezek az adózók jellemzően negyedéves bevallók, ők két előleget is kell utaljanak a negyedéven belül, majd a bevallás beadásával együtt kell a különbözetet utalniuk az adóhatóságnak. Az előleget az előző évi adókötelezettség alapján szabja ki az adóhatóság, egyéves időtartamra. Szintén brit érdekesség, hogy a negyedév nem csak sima naptári negyedévet jelenthet, hanem létezik csúsztatott negyedév is, azaz a negyedév egy, vagy akár két hónappal is elcsúszhat a normál naptári negyedévtől, azaz például létezik február-április, vagy március-május időszakra vonatkozó negyedév is.

Általában kijelenthető, hogy az adóhatóság telefonos ügyfélszolgálata amellett hogy nagyon nehezen érhető el, ráadásul még elég megbízhatatlan is az az információ, ami az ügyintézőktől kapható, akik gyakran tűnnek felkészületlennek, ha különböző kérdéseket teszünk fel. Nagyon nehéz egyébként ügyintézőig eljutni telefonon, ugyanis amikor felhívjuk az adóhatóságot, nem gombok segítségével választjuk ki, hogy milyen ügyben szeretnénk felvilágosítást kérni, hanem pár szóban el kell mondani, hogy milyen ügyben telefonálunk. Akár túl szűkszavúak, akár szószátyárok vagyunk, a kulcsszavas keresőrendszer elég érdekes helyekre tudja az érdeklődőt elnavigálni az adóhatóság szervezetén belül.

Végül szerintem brit sajátosság az is, hogy az Egyesült Királyságban nem létezik az önellenőrzés lehetősége. Nincs olyan, hogy újra beadjuk a bevallást a helyes számokkal, ami felülírja a korábbi számokat, hanem értesíteni kell az adóhatóságot, hogy hibát követtünk el adott időszaki bevallás során. Részletesen be kell mutatni a hiba okát, annak következményeit, természetesen ki kell munkálni a helyes számokat és ezt egyben az adóhatóság elé tárni, aki egyenként és összességben értékelve a körülményeket dönt a bírság összegéről. Akik hibáztak, célszerű részletesen bemutatniuk, milyen lépéseket vezetnek be, hogy hasonló hibák ne forduljanak elő a jövőben.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.