Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Senki nem tudja, mennyivel kellene növelni a minimálbért, illetve a bérminimum összegét ahhoz, hogy jövőre ne a legkisebb jövedelműek húzzák megint a rövidebbet – írja a Népszava pénteken.
Jelenleg nagyjából 63 ezer forint a 73 ezer 500 forintos minimálbér nettója, ugyanakkora létminimum 73 ezer forint – mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Hozzátette: az MSZOSZ számára elfogadhatatlan, hogy a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó-kulcs bevezetésével tovább csökkenjen a különbség a minimálbér és a létminimum között.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) sem szeretné, hogy a 16 százalékos, egykulcsos szja bevezetésével az alacsony jövedelműek rosszul járjanak – közölte Dávid Ferenc főtitkár. A VOSZ nem akarja, hogy a 63 ezer forintos nettó minimálbér veszítsen az értékéből. Ugyanakkor a főtitkár rögzítette azt is, hogy elfogadhatatlan lenne a vállalkozók számára egy átgondolatlan, megalapozatlan, nagymértékű minimálbér-emelés megfelelő adó és járulékcsökkentés nélkül.
A VOSZ véleménye szerint egy túlzott, fedezet nélküli minimálbér-emelés növelné a munkanélküliséget, ugyanis az alacsony jövedelmezőségű ágazatokat – kereskedelem, mezőgazdaság – egy ilyen lépés térdre kényszerítheti. Egy „”rosszul szabott”” bérrendszer másik roppant veszélyes hatása a feketemunka és a színlelet szerződések elburjánzása lenne – magyarázta Dávid Ferenc.
Forrás: Privátbankár.hu
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
