Az egyszerűsített foglalkoztatás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Április elsejétől hatályosak az egyszerűsített foglalkoztatást lehetővé tévő szabályok. E különös munkaviszonynak már csak az egyik esete az alkalmi munkavállalás. Az Adó szaklap 2010/5-6. számában megjelent cikk gyakorlati szemmel közelíti meg az új előírásokat, illetve foglalkozik azok alkalmazásának a kérdésével.

Kétségtelen, az új foglalkoztatási forma – nem önálló munkavégzésre irányuló jogviszonyként, hanem munkaviszonyként – leginkább a mezőgazdaságban, az idegenforgalomban és háztartási munkában rendelkezhet kiemelt jelentőséggel. Ugyanakkor a rövid távú, átmeneti munkaerőigény kielégítésére általános szabályként, a törvény néhány kivétele mellett az alkalmi munka valamennyi foglalkoztató részére rendelkezésre áll.

A legszembetűnőbb változás, hogy megszűnt az alkalmi munkavállalói kiskönyv (AM-könyv), amelynek szerepét a foglalkoztatás elektronikus bejelentése veszi át, a munkavállaló részére pedig csak a négy napot meghaladó munkavégzés után kell írásbeli munkaszerződést adni. Változott közteherfizetés is: a sávos munkabér- és a köztehermérték helyett az általános adó- és társadalombiztosítási szabályok szerinti adók és járulékok kapcsolódnak az egyszerűsített munkaszerződéssel történő foglalkoztatáshoz, ami a közterhek megduplázódását jelenti. Kivételek azért e kivételes foglalkoztatási szabályokhoz is kapcsolódnak, amikor kedvezményes köztehermérték érvényesül.

A szabályozás új fogalmat vezet be a munkajogba, az ún. egyszerűsített foglalkoztatást. Ez olyan munkaviszony, amelyhez egyszerűsített adminisztráció kapcsolódik, és az ilyen jelleggel megkötött munkaszerződésre több általános munkajogi rendelkezés nem vonatkozik, alkalmazásuk a felek, de leginkább a munkáltató akaratától függ. Az egyszerűsített foglalkoztatás fogalmába négy eset tartozik: az alkalmi munka, a mezőgazdasági és idegenforgalmi ágazatban végzett idénymunka, a magánszemély háztartásában végzett munka, valamint a kiemelten közhasznú szervezetnek minősülő munkáltatók által létesített munkaviszonyok. Ezek az alesetek az általános szabályok szerinti munkaviszonytól különböző módokon térnek el.

Bejelentés és bevallás
Dr. Horváth István cikkéből a bejelentési és a bevallási szabályokat emeljük ki, hiszen a könyvviteli szolgáltatók szempontjából talán ezek a legfontosabb kérdések.

A bejelentést az ún. egyablakos rendszernek megfelelően csak az illetékes APEH számára kell teljesíteni, az adatok továbbításáról a társadalombiztosítási, munkaügyi ellenőrzési stb. szervek részére az adóhatóság gondoskodik. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén – az alábbiakban ismertetett kivétel mellett – a munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt bejelenti a nevét (megnevezését), adóazonosító számát, illetve adóazonosító jelét, a munkavállaló természetes azonosító adatait, adóazonosító jelét, taj-számát, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából kötött munkaviszony fajtáját (idénymunka, alkalmi munka, háztartási munka, közhasznú szervezet javára végzett munka), kezdetének és megszűnésének időpontját, a munkaviszony esetleges szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt, valamint a munkavégzés helyét.

A bejelentést általános szabály szerint elektronikusan kell megtenni. Az elektronikus bejelentés a munkáltatók nagy részére nézve 2007-től vált kötelezővé, e téren számukra tehát nem jelent nagy változást az új törvény. Az elektronikus bejelentés alól mentesülnek a magánszemély munkáltatók, illetve azok, amelyek növénytermesztési idénymunkára alkalmaznak munkavállalókat. Esetükben ezt a kötelezettséget telefonon is lehet teljesíteni. A hívásokat a Kormányzati Ügyfél-tájékoztató Központ fogadja, és az adatokat azonnal továbbítja az APEH-nek.

A telefonon történő bejelentés a bejelentő személy azonosítását követően kezdődhet. Az azonosítás érdekében a központi ügyfélszolgálat rögzíti a bejelentő nevét, születési idejét, adóazonosító jelét és taj-számát. A központi ügyfélszolgálat a bejelentésről hangfelvételt készít, illetve az adatokat számítógépen azonnal rögzíti, így az adatfelvétel regisztrációs számáról tájékoztatást adhat a munkáltatónak.

A bejelentést általános szabály szerint a munkavégzés megkezdéséig kell megtenni, a munkába állásra az adott munkavállalóra vonatkozó bejelentést követően kerülhet csak sor, ellenkező esetben a munkaügyi vagy adóellenőrzés során a hatóságok feketemunkát állapíthatnak meg. Ez alól szintén a növénytermesztési idénymunka kivétel, ekkor a bejelentési kötelezettség – mezőgazdasági őstermelők esetén az őket terhelő bevallással együttesen – a tárgyhónapot követő hónap 12-éig teljesíthető – ez esetben a munkaviszony létesítésével és a foglalkoztatással kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzése a helyszínen vezetendő jelenléti ív alapján történik.

A bevallási kötelezettség a már teljesedésbe ment munkavégzéshez kapcsolódó közterhek bevallását jelenti, a korábbi bejelentési kötelezettségre épülve. A bevallási kötelezettséget szintén az Art. általános szabályai szerint kell teljesíteni, azonban a kedvezményes körbe tartozó foglalkoztatás esetén a munkáltató választhatja azt is, hogy a bevallást elektronikus úton vagy papíralapon évente egyszer, a tárgyévet követő év január 12-éig teljesíti.

Dr. Horváth András cikke részletesen ismereti az egyszerűsített foglalkoztatás négy esetkörét, a munkaszerződés megkötésének a lehetőségeit – a törvényi melléklet szerint vagy szóban, esetleg jelenléti ívvel -, valamint a Munka törvénykönyvéből nem alkalmazható szabályokat.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]