Az ekho szabályai 2018-ban

Szerző: Ado Online
Dátum: 2018. április 13.
Rovat:

2018. január 1-jétől nem választhatja az ekhot a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint adózó egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység körében szereplő, egyébként ekho választására jogosító tevékenységére. 2018. január 1-jétől a kifizető nem fizet ekhot-t a hivatásos sportoló részére e foglalkoztatása ellenértékeként juttatott bevétel után azzal, hogy ez a rendelkezés a 2017. szeptember 1-jét követően kifizetett jövedelmekre is alkalmazható. Ezen túlmenően a kifizető által fizetendő ekho mértéke: 19,5 százalékra mérséklődött. Az ekho választásának értékhatára a hivatásos sportolók, edzők vonatkozásában évi 125 millió forintról 250 millió forintra emelkedett azzal, hogy a magasabb értékhatár 2017. január 1-jére visszamenőleg alkalmazható. Az Adó szaklap írása.


1. Kik választhatják az ekho szerinti adózást?

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) 3. § (3) bekezdésében hivatkozott hatály azokra a magánszemélyekre terjed ki, akik az ekho-törvény szerinti adózást választják, akkor, ha a foglalkozások besorolására vonatkozó számokkal jelölt foglalkozások keretében végzett tevékenységükkel szereznek adóköteles bevételt.

Az Ekho tv. 3. § (2a) bekezdése alapján 2018. január 1-jétől nem választhatja az ekhot a kisadózók tételes adója szerint adózó vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység körében szereplő, egyébként ekho választására jogosító tevékenységére.

Az elnevezésétől függetlenül is az ekho választására jogosít az a tevékenység, amely a FEOR–08 osztályozási szempontjai szerint tartalma alapján megfelel az Ekho tv. 3. § (3) bekezdés szerinti foglalkozásoknak, munkaköröknek. Megjegyzendő, hogy a felsorolt foglalkozásúnak minősülő magánszemély – munkakörének elnevezésétől függetlenül – akkor választhatja az ekhot, ha tevékenysége alapján a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel vesz részt.

Az Ekho tv. 3. § (3c) bekezdése szerint ugyancsak előzőekben felsorolt foglalkozásúnak minősül, tehát ekhoval teljesítheti a közterhek megfizetését:

–   a szakképzett edző, sportszervező, -irányító (FEOR–08 2717), feltéve, hogy rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;

–   a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport tv.) 11/A. §-ában meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy a Sport tv. 19. § (3) bekezdése szerinti sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója, a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén, feltéve, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel.

A felsorolt foglalkozások körében jogosult az ekho választására az EGT-állam polgára is, ha a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 883/2004/EK rendeletének alapján nem tartozik a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá, de biztosított személy valamely EGT-államban és rendelkezik az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával.

Ha a felsorolt foglalkozásúak körébe tartozó magánszemély a közterhek megfizetésére az ekho szerinti adózást választja, a vele munkaviszonyra, vállalkozási tevékenységre, megbízásra irányuló szerződéses kapcsolatban álló kifizető (munkáltató) is kötelezetté válik az ekho alkalmazására. Kivétel ez alól, ha a magánszemély a vállalkozási vagy eseti megbízási szerződés alapján végzett tevékenysége alapján őt megillető bevétel kifizetése előtt az ekho választása mellett nyilatkozik arról is, hogy a kifizetőt és az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől. Nem terheli a kifizetőt ekho az EGT-államban biztosított személynek juttatott ekhos bevétel tekintetében sem.

[htmlbox art_tukor]

2. Melyek az ekho választásának feltételei?

A felsorolt foglalkozású magánszemélyek akkor választhatják az ekhot, ha a következő feltételeknek megfelelnek.

a) Az ekhot választani szándékozó magánszemélynek rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket (az EGT-államban biztosított személy a magyar személyi jövedelemadót). Ilyen jövedelem lehet akár

–   a munkaviszonyból származó,

–   az egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét címén,

–   a társas vállalkozás tagjaként végzett személyes közreműködés ellenértéke, valamint

–   az szja-törvény szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízási szerződés alapján kapott ellenérték, amely nemcsak a felsorolás szerinti foglakozásoknak megfelelő tevékenységből származhat, hanem bármely tevékenységgel megszerezhető, ha annak adóját és járulékait az szja-törvény, illetőleg a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint fizeti meg a magánszemély, illetve a kifizető. A nyugdíjasokra ez a feltétel nem vonatkozik. A törvény szerint nyugdíjasnak az minősül, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és saját vagy özvegyi jogon részesül a nyugellátásban, feltéve, hogy az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas.

b) Az ekho csak meghatározott nagyságú bevételre alkalmazható. Ha a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez (az éves minimálbér 2018. január 1-jétől havonta 138 000 forint), akkor 60 millió forint bevételre alkalmazható az ekho. Ez alól kivétel az Ekho tv. 3. § (4) bekezdésében foglaltak alapján,

–   ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója, ugyanis ilyenkor az összeghatár évi 250 millió forint; vagy

–   ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya), mivel ilyenkor is évi 250 millió forint az összeghatár,

azzal, hogy ha magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, az összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő.

Az ismertetett szabály átmeneti rendelkezés alapján 2017. június 20-ától hatályos, de visszamenőlegesen – az Ekho tv. 14/E. §-a alapján – 2017. január 1-jétől alkalmazható.

Amennyiben az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 60 millió (vagy adott esetben a 250 millió) forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel. Nyugdíjas magánszemély esetében az összeghatár évi 60 millió forint. Nem tehet az adóévben ekho választására vonatkozó nyilatkozatot az a magánszemély, aki a fentiek szerinti összeghatárt már elérte.

c) Az általános feltételek szerint fizetett közterhek mellett szerzett jövedelem megléte esetén az ekho választása szempontjából azon bevételek vehetők figyelembe, amelyek valamely, a törvényben felsorolt foglalkozás körébe tartozó tevékenysége alapján illetik meg a magánszemélyt. Az adott tevékenységre létrejött jogviszony lehet akár

–   munkaviszony, azzal a feltétellel, hogy a munkaviszonyában a magánszemély a felsorolt FEOR-számok szerinti foglalkozásán kívül eső más tevékenységet nem folytat;

–   társas vállalkozásban tagként történő személyes közreműködés, szintén azzal a feltétellel, hogy a magánszemély személyes közreműködése kizárólag a felsorolt FEOR-számoknak megfelelő foglalkozása szerinti tevékenységre irányul;

–   vállalkozási szerződés, megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony, ha a szerződést kizárólag a magánszemély a felsorolt FEOR-számoknak megfelelő foglalkozása szerinti tevékenységre kötötték.

d) Az ekho csak akkor alkalmazható, ha az adott szerződés szerinti tevékenysége alapján a magánszemély a felsorolásban szereplő foglalkozásúnak minősül, és az adott szerződés alapján kizárólag e tevékenysége ellenében szerez bevételt.

e) Az ekho pénzben, mégpedig Magyarország törvényes fizetőeszközében kifizetett (folyósított) bevételre alkalmazható, azaz például devizában (valutában), értékpapírban vagy természetben megszerzett vagyoni értékre nem.

f) Az ekho alkalmazása nem kötelező, az arra jogosult magánszemély azt a vele szerződéses viszonyban álló kifizetőnek írásban megtett nyilatkozatával választhatja. Tehát az is feltétel, hogy a bevétel kifizetőtől származzon, mert például, ha a megrendelő kifizetőnek nem minősülő magánszemély, vagy éppen külföldi személy, az ekho nem alkalmazható.

 

g) Az ekhot választhatja olyan magánszemély is, aki az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban Eva tv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó vagy az említett törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozás tagja (tulajdonosa). Azonban az ekho alkalmazásának rá vonatkozó (bevételi) összeghatárát csökkenteni kell azzal a bevétellel, amelyet az adóévben az Eva tv. alapjába tartozó bevételként kell figyelembe vennie. Ez azt jelenti, hogy ha az eva-alany egyéni vállalkozó számlát ad, akkor a számla szerinti bevételre az ekho nem alkalmazható. Emellett az eva alapjába számító bevétel – származzék az akár olyan tevékenységből is, amelyre az ekho nem is lenne válaszható – az ekho alkalmazásának összeghatárát csökkenti.

h) Az eva szerint adózó társas vállalkozás tagja esetében az ekho bevételi összeghatárát szintén csökkenteni kell azzal az összeggel, amely az Eva tv. hatálya alá tartozó társas vállalkozás bevételéből a társas vállalkozás ekhot választó tagjára (tulajdonosára) a társasági szerződésben az adózott eredményből való részesedésére előírt mérték szerinti arányban jut, függetlenül attól, hogy a részesedését ténylegesen felveszi-e. Ha ilyen arányszámot a társasági szerződés nem tartalmaz, a jegyzett tőkének a tagra jutó részesedési arányát kell figyelembe venni. Például, ha a tag személyes közreműködése ellenértékeként a társas vállalkozástól az adóévben az éves minimálbér 30 százalékát szerezné meg az általános szabályok szerint adózó bevételként, ezzel 18 millió forint (általános forgalmi adó nélküli) bevétel után szerezné meg az ekho választásának jogát. Ha ez a magánszemély a társasági szerződés szerint az eva-törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozás adózott eredményének 50 százalékára jogosult, és a cég adóévi bevétele 6 millió forint, akkor ennek fele, azaz 3 millió forint vonandó le a 18 millió forintból, azaz a magánszemély az adóévben 15 millió forint bevételére választhatja az ekhot, az Ekho tv. 3. § (5) bekezdése alapján.

3. Az ekho alapja, mértéke

Az ekho alapja a kizárólag a foglalkozáslistában szereplő foglalkozásoknak [Ekho tv. 3. § (3) és (3c) bekezdések] megfelelő tevékenység bevétele, csökkentve – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett – az általános forgalmi adóval. A magánszemély a meghatározott ekhoalap összegéből 15 százalék ekhot fizet.

Ettől eltérően, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, akkor a fizetendő ekho mértéke 11,1 százalék. Az Ekho tv. 2. § d) pontja alapján nyugdíjas: a saját jogú nyugdíjas vagy az olyan özvegyi nyugdíjas, aki betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt; az Ekho tv. 3. § (1) bekezdés b) alpontja, valamint az Ekho tv. 3. § (4) bekezdés c) alpontja alkalmazásában mindkét esetben csak akkor, ha az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas.

2018. január 1-jétől a kifizető által fizetendő ekho mértéke 20 százalékról 19,5 százalékra mérséklődik, az Ekho tv. 4. § (3) bekezdésében foglaltak alapján.

A fenti rendelkezéstől eltérően a kifizető nem fizet ekhot a hivatásos sportoló részére az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után az Ekho tv. 4. § (6) bekezdésében foglaltak alapján. A rendelkezést a kifizetők visszamenőlegesen a 2017. szeptember 1-jét követően kifizetett jövedelmekre is alkalmazhatják [Ekho tv. 14/F. § (1)–(2) bekezdés].

Az általános szabálytól eltérően az EGT-államban biztosított személy esetében a kifizető ekhot nem fizet, a magánszemélynek juttatott ekhoalapként szolgáló bevételből 9,5 százalék ekhot állapít meg és von le.

A kifizetőt és a magánszemélyt az ekho alapját képező bevétellel összefüggésben az ekho-törvényben szabályozott kötelezettségeken túlmenően – ide nem értve a kifizető e törvényben szabályozott kötelezettségei megsértésével összefüggő, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 220. §-a (általános bírságszabály) szerint kiszabható mulasztási bírságot – egyéb adóval és más közteherrel összefüggő fizetési kötelezettség nem terheli.

Fogarasi Magdolna cikkében, amely az Adó szaklap legfrissebb számában jelent meg, a fentieken túl olvashat az ekho-választásához szükséges nyilatkozatról, a jogosulatlan ekhoválasztás és a magánszemélyt terhelő ekho helyesbítéséről, az ekhoval teljesített közterhekről, valamint az ekho megosztásáról, megfizetéséről és bevallásáról. Az Adó szaklap 2018/5. számát itt rendelheti meg.


Kapcsolódó cikkek:


Tények és tévhitek az szja és a tb területén – 2. rész
2018. november 21.

A bejelentett lakcím mellett a személyes és üzleti kapcsolatok, végső soron pedig nemzetközi egyezmények dönthetik el egy magánszemély adóügyi illetékességét. Mivel ez határozza meg, hogy a magánszemélynek hol kell jövedelemadót fizetnie, a külföldi munkavállalást tervezőknek érdemes ezt a témakört is alaposan körüljárniuk.

Több mint 50 milliárd forint van Babakötvényekben
2018. november 21.

Több mint 50 milliárd forint van Babakötvényekben

Töretlen a Babakötvény népszerűsége, a megtakarítások állománya novemberben átlépte az 50 milliárd forintot - közölte Varga Mihály szerdán. A pénzügyminiszter kiemelte: ez 30 százalék feletti növekedés a tavalyi 38 milliárdos állományhoz képest.

Nem enged az adóemelésből a francia kormány
2018. november 20.

A francia kormány tagjai elítélték az üzemanyag adóemelése ellen útblokádokkal és üzemanyagraktárak elfoglalásával negyedik napja tartó tüntetések "radikalizálódását".

Kinek érdemes csoportos társasági adóalanyiságot választani?
2018. november 20.

Kinek érdemes csoportos társasági adóalanyiságot választani?

A 2019. adóévtől hazánkban is lehetőség nyílik csoportos társasági adóalanyiság választására, amelyet január első két hetében lehet jelezni az adóhatóság felé. Nézzük kinek érdemes ezt választani és milyen szempontokat kell mérlegelni a következő két hónapban?

Megbízási jogviszony a gyakorlatban
2018. november 20.

Gyakran felmerül a kérdés, hogy adott tevékenységet milyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban lehet ellátni, illetve a lehetőségek közül melyiket a legcélszerűbb választani. Ecikkben a megbízási jogviszonyt és annak legfontosabb elemeit mutatjuk be, a gyakorlati élet alkalmazhatóságában.