Az elektronikus piacterekre vonatkozó szabályok 5. rész
A cikksorozat előző cikkében egy esettel (feltételek megszabásának hiánya) foglalkoztunk, amikor az elektronikus felület nem minősül termékértékesítést megkönnyítő szereplőnek. Azonban ahhoz, hogy elkerülje a vélelmezett értékesítői státuszt, még két további feltétel van, aminek meg kell felelnie. Ezek a kifizetett összeg felszámításának engedélyezésében való közreműködés hiánya, valamint a termék megrendelésében vagy a vevő részére történő eljuttatásában való közreműködés tilalma. Ezeknek lesznek a mostani cikk témái.
A felszámítás engedélyezése arra az esetre vonatkozik, amikor az elektronikus felület befolyásolhatja, hogy az ügyfél fizet-e, illetve mikor vagy milyen feltételek mellett fizet. Az elektronikus felület akkor engedélyezi a fizetést, ha úgy dönt, hogy az értékesített termék ellenértékével az ügyfél számláját, bankkártyáját vagy hasonló fizetési eszközét meg lehet terhelni/annak terhére az ellenértéket fel lehet számítani, illetve, ha részt vesz a fizetési engedélyezési üzenet vagy a vevő fizetési kötelezettségvállalásának fogadásában. Ez a koncepció nem jelenti azt, hogy az elektronikus felületnek ténylegesen be kell szednie vagy fogadnia kell a fizetést, illetve, hogy a fizetési folyamat minden egyes lépésében részt kell vennie.
Bár nem lehet teljes körű felsorolást adni, hogy az elektronikus felület milyen tevékenységek esetén vesz részt a felszámítás engedélyezésében, azonban mégis vannak olyan jellemző motívumok, amelyek alapján megállapítható a felszámítás engedélyezése. Ilyenek például, amikor az elektronikus felület tájékoztatja az ügyfelet a fizetésről, például a fizetendő árról, annak elemeiről, a fizetendő további díjakról, a fizetési határidőről, a fizetési módokról stb; vagy ilyen amikor az elektronikus felület kezdeményezi azt a folyamatot, amelyen keresztül a vevő számára az összeg felszámításra kerül. De ilyen az is, amikor az elektronikus felület összekapcsolja a vevőt egy olyan harmadik féllel, amely az elektronikus felülettől kapott utasítások alapján feldolgozza a fizetést.
Az utolsó tevékenység, amitől az elektronikus felületnek tartózkodnia kell, hogy elkerülhesse a vélelmezett értékesítői státuszt, az az hogy sem közvetve, sem közvetlenül ne vegyen részt a termékek megrendelésében, vevő részére történő eljuttatásában. A termékek megrendelésében való részvétel nem jelenti szükségszerűen azt, hogy az elektronikus felület részt vesz a megrendelés létrehozásában, hanem olyan helyzetekre vonatkozik, amikor az elektronikus felület bármilyen módon befolyásolhatja a termékek megrendelését. A termékek vevő részére történő eljuttatásában való részvétel sem korlátozódik pusztán az áruk fizikai eljuttatására, de magába foglal olyan helyzeteket is, amikor az elektronikus felület bármilyen módon befolyásolhatja a termékek vevők részére történő eljuttatását.
Nézzünk a harmadik feltételre is néhány jellemző példát, amelyek szintén nem lesznek teljes körűek, hanem itt is inkább példálozó jellegűnek kell őket tekinteni. Tehát az elektronikus felület részt vesz a termékek megrendelésében vagy a vevők részére történő eljuttatásában, amikor a felület biztosítja a vevő részéről történő megrendeléshez szükséges technikai eszközt (jellemzően bevásárlókosár/árukiválasztási folyamat), vagy amikor a felület közli a vevővel és az elsődleges értékesítővel a megbízás megerősítését és/vagy annak részleteit. Szintén a folyamat elősegítőjének tekinthető a felület, amennyiben a felület a megrendelés értéke alapján díjat vagy jutalékot számít fel az elsődleges értékesítő terhére, vagy ha az elektronikus felület jóváhagyást küld arról, hogy a termékek leszállítása megkezdhető, illetve utasítja az elsődleges értékesítőt vagy az érintett harmadik felet, hogy juttassa el a terméket a vevő részére.
Összefoglalva, ha ezt a három tevékenységet bármelyikét is végzi a felület, akkor úgy kell tekinteni, mint aki elősegíti az ügyletet, melynek következtében vélelmezett értékesítői státuszba kerül a felület.
Molnár Péter független adótanácsadó
