Az elévülési idő különleges esetei az adózásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nagy jelentősége van az adóellenőrzés szempontjából az elévülési időnek, mert az ellenőrzés során az elévülési időn belül kell jogerős határozatot hoznia az adóhatóságnak. Ezért érdemes tisztázni, meddig tart pontosan az elévülési idő, mikor hosszabbodik meg és mikor nyugszik.


Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 164.§-a tartalmazza az elévülés általános szabályát az adózásban. Eszerint az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.

Tehát például, ha a 2013. évi személyi jövedelem adóbevallásunkat 2014. május 20-ig beküldtük az állami adóhatóságnak, akkor a 2013-as adóévünkre vonatkozóan 2019. december 31-éig jogosult (jogerős) megállapítást tenni az adóhatóság. Vagyis 2019 év végéig ellenőrizhetnek. Végül is mindenkit ez érdekel. (Az öt évet 2014. december 31-től számítjuk, és ezért fogalmazunk néha úgy, hogy ez az elévülési idő a 2013-as jövedelem megszerzésétől számított hat év.)

A számvitel nagy kézikönyve 2015

Részletezi az év közbeni és év végi számviteli teendőket; tippeket ad a jogszabályok kreatív alkalmazásához, egy-egy feladat alternatív megoldásához; számos ábrát, példát, összefoglaló táblázatot tartalmaz

A könyv áráért most megkapja az 57 számviteli eset megoldása c. kiadványt

Megrendelés >>

Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallásunkat késve nyújtjuk be, és annak késedelmes benyújtásakor az adó-megállapításhoz való jog elévüléséig már csak kevesebb, mint hat hónap van hátra. Például, ha a 2013. évi adóbevallást 2019 augusztusában nyújtjuk be, akkor december vége helyett még plusz egy fél évig ellenőrizhető az adóelszámolás. Ezt tekinthetjük az általános elévülési szabálytól eltérő különleges esetnek, bár nem hiszem, hogy gyakran fordul elő.

Nagy jelentősége van az adóellenőrzés szempontjából az elévülési időnek, mert az ellenőrzés során az elévülési időn belül kell jogerős határozatot hoznia az adóhatóságnak. Ezt úgy értsük, hogy az ellenőrzésről szóló elsőfokú határozat kézhezvételét követő 30. napnak még az elévülési időn belül kell lennie. Ha ez nem sikerül, akkor megállapítás nélkül kell lezárni az ellenőrzést.

Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik.

Az önellenőrzési bevallás beadása – ha a feltárt adókülönbözet az adózó javára mutatkozik, vagyis visszajár neki az adóból, – az elévülést megszakítja. Tehát újra indul az elévülési idő. Mégpedig annak az évnek az utolsó napjától, melyben az önellenőrzést benyújtották. Ezért nem javasolt például, hogy levonható általános forgalmi adó miatt önellenőrzést nyújtsunk be. Ne felejtsék el, hogy az áfa egy későbbi adó-elszámolási időszakban is levonható a törvény értelmében!

Az önellenőrzés elévülési ideje okozza a legnagyobb vitákat a vállalkozó és a könyvelő között az irattárazás kérdésében. A vállalkozó mielőbb szeretne végleg megszabadulni a papíroktól, a könyvelő viszont felhívja a figyelmét, hogy az adott év anyaga még nem teljesen évült el. A cégek esetében a számviteli megőrzési kötelezettség megvalósítása általában már egy távolabbi helyre történő szállítással valósul meg. Így a még le nem járt papíralapú anyagok megtalálása egyre bonyolultabbá válik.

Mindezeken segíthet a számítógépes nyilvántartás és az elektronikus megőrzési kötelezettség, bár ezen a területen is léteznek mentési problémák. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg a kicsi (esetleg nyugdíjas) vállalkozókról sem, akikre sok helyen még szükség van és nincs lehetőségük az elektronikus megoldások alkalmazására!

394 400 regisztrált egyéni vállalkozó volt júniusban a KSH szerint. A regisztráció nem jelenti azt, hogy ténylegesen működnek is, de tény, hogy sokan vannak és köztük sok az egyszemélyes egyéni vállalkozó, amit egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni a különböző szabályok kialakítása során.

Számvitel A-tól Z-ig 2015

• hatályos számviteli törvény és a kapcsolódó jogszabályok
• még több és részletesebb magyarázat és példa
• jogszabályi hivatkozások
• két új témakör: – a bizalmi vagyonkezelés, mikrogazdálkodói számvitel

Rendelje meg most!

Egy harmadik különleges eset, amikor az elévülési idő nyugszik. Az adózás rendjéről szóló törvény 164.§. (5) bekezdése szerint, ha az adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja, a másodfokú adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetve felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik. Ez azt jelenti, hogy a másodfokú adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől a bírósági döntés jogerőre emelkedéséig eltelt napok nem számítanak bele az elévülési időbe, mely ennyivel meghosszabbodik.

Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének és szünetelésének, az adózó vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt.

Ha az adóhatóság az adót megállapító határozat vagy a végrehajtás során hozott végzés kézbesítése tekintetében helyt ad a vélelem megdöntése iránti kérelemnek, akkor nyugszik az adó-megállapításhoz való jog, illetve a végrehajtáshoz való jog elévülése a kézbesítési vélelem beálltától az annak megdöntésére irányuló kérelemnek helyt adó végzés jogerőre emelkedéséig.

Ezek mind különleges eljárási cselekmények, melyekkel az adózók többsége nem találkozik.

Az adó megállapításához való jog elévülése 12 hónappal meghosszabbodik,

a) egy alkalommal, ha a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében, vagy

b) a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter felügyeleti intézkedés keretében, illetve

c) az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság

új eljárás lefolytatását rendeli el.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.