Az elévült túlfizetést törlik


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően a túlfizetés összegét hivatalból más adótartozásra számolják el, vagy adótartozás hiányában hivatalból törlik. Így, ha az adózót terhelő más adótartozás összege nem éri el a túlfizetés mértékét, az elévült összeget egyszerűen törlik – derül ki az Adó szaklap 2010/8. számában megjelent eseti döntésből.

Egy konkrét ügyben az adóhatóság folyószámla-kivonatot küldött az adózónak a 2005. elejétől 2006. októberéig könyvelt tételeiről. Ebből kiderült, hogy a korábbi túlfizetését elévülés miatt törölték. Az adózó ezzel szemben kérte a túlfizetett adónak a később esedékes tartozásra történő elszámolását. Az APEH az elévült 1 millió forint körüli társaságiadó-túlfizetés törlésének a módosítására, illetve az átvezetésére vonatkozó kérelmet az elévülésre hivatkozással jogerősen elutasította.

Ezt követően az adózó a bírósághoz fordult. Álláspontja szerint tévesen utasították el az átvezetési kérelmét, ő ugyanis nem a túlfizetés visszafizetését kérte, hanem a túlfizetett adót más, később esedékessé váló adó kiegyenlítésére kívánta elszámolni, amely a jogszabály alapján kötelezően teljesítendő. Az Art. 43. § (6) bekezdése alapján ugyanis, ha az adózónak adótartozása nincs, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. Az adóhatóság a fennmaradó összeget csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása. Ez a rendelkezés tehát az adóhatóságra elszámolási kötelezettséget ró, és nem lehetőséget nyújt a számára.

A megyei bíróság a keresetet elutasította. Az Art. 43. § (5) bekezdése alapján megállapította, hogy az adóhatóság helyesen járt el. A hivatkozott rendelkezés szerint ugyanis, ha az adózó az adott adóra a tartozásánál nagyobb összeget fizetett be, akkor az adóhatóság a túlfizetés összegét kérelemre más adótartozásra számolja el. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően a túlfizetés összegét hivatalból az APEH által nyilvántartott más adótartozásra számolják el, vagy adótartozás hiányában hivatalból törlik. A perbeli esetben az adózó sem vitatta, hogy az átvezetés iránti kérelem előterjesztésekor a túlfizetései már elévültek. Így ekkor az adóhatóság már csak azt tehette, hogy az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra hivatalból számolta el az összeget. Tekintettel arra, hogy ez az összeg nem érte el a túlfizetés mértékét, hivatalból intézkedett az elévült összeg törléséről.

A jogerős ítélet ellen az adózó felülvizsgálati kérelemmel élt. Hivatkozott arra, hogy az APEH-nak adótartozás és visszaigénylési kérelem hiányában a később esedékes adók kiegyenlítésére kellett volna a túlfizetését elszámolnia. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, és helytálló volt az abból levont jogkövetkeztetése is. Rámutatott, hogy a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával abban, hogy a rendelkezési jogosultság csak az el nem évült, nem törölt túlfizetéshez kapcsolódik. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adózót már nem illeti meg az a jogosultság, hogy visszaigénylést vagy átvezetési kérelmet terjesszen elő.

Ugyancsak osztotta az elsőfokú bíróság és az adóhatóság álláspontját a Legfelsőbb Bíróság abban is, hogy az adózó által hivatkozott Art. 43. § (6) bekezdésében foglalt szabályozás is csak elévüléssel nem érintett túlfizetésekre vonatkozhat, így az a jelen esetben nem volt alkalmazható.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.