Az EU előveheti az ágazati különadókat?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az uniós joggal ellentétesnek minősítette a lengyel kiskereskedelmi különadó tervét az Európai Bizottság. Az EY szerint akár a már kivezetett hazai különadók is hasonló sorsra juthatnak.

Az Európai Bizottság döntése szerint a lengyel kiskereskedelmi különadó ellentétes az uniós joggal, mert az árbevételhez igazodó progresszív adókulcson keresztül tiltott állami támogatásban részesíti az alacsonyabb adókulcs alá tartozó piaci szereplőket – írja hírlevelében az EY a testület június 30-án megjelent sajtóközleménye alapján.

A döntés nyomán Lengyelország nem vezetheti be a kiskereskedelmi különadót; ha korábban már megtette volna, most a lengyel kormánynak a különadó visszafizetése érdekében kellene lépéseket tennie. Lengyelország mindenesetre Magyarország reklámadó ügyben képviselt álláspontjához hasonlóan a határozatot megtámadta az Európai Unió Bírósága előtt – olvasható a hírlevélben.

Az EY emlékeztet: a Magyarországon a 2010-2012. adóévekben a távközlési és a kiskereskedelmi szektorra, a nettó árbevételre az ehhez igazodó progresszív adómértékkel kivetett különadókat az Európai Bizottság mindeddig nem vizsgálta ebben a tekintetben. Figyelemmel ugyanakkor az Európai Bizottság e körben tanúsított aktivitására és a tiltott állami támogatások utólagos vizsgálatára nyitva álló 10 éves határidőre, egy bizottsági részletes vizsgálat lefolytatásának lehetőségét még az sem zárja ki, hogy az ágazati különadókat 2012. december 31-én kivezették a magyar adórendszerből.

Bár az Európai Bizottság határozata még nem érhető el teljes terjedelmében, megítélésünk szerint a jogalkalmazás iránya egyértelműen megállapítható. Az Európai Bizottság döntése értelmében továbbra is kérdéses, hogy a korábbi magyar ágazati különadók összeegyezethetőek-e az uniós tiltott állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal – írja hírlevelében az EY.

 

 

---