Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az uniós joggal ellentétesnek minősítette a lengyel kiskereskedelmi különadó tervét az Európai Bizottság. Az EY szerint akár a már kivezetett hazai különadók is hasonló sorsra juthatnak.
Az Európai Bizottság döntése szerint a lengyel kiskereskedelmi különadó ellentétes az uniós joggal, mert az árbevételhez igazodó progresszív adókulcson keresztül tiltott állami támogatásban részesíti az alacsonyabb adókulcs alá tartozó piaci szereplőket – írja hírlevelében az EY a testület június 30-án megjelent sajtóközleménye alapján.
A döntés nyomán Lengyelország nem vezetheti be a kiskereskedelmi különadót; ha korábban már megtette volna, most a lengyel kormánynak a különadó visszafizetése érdekében kellene lépéseket tennie. Lengyelország mindenesetre Magyarország reklámadó ügyben képviselt álláspontjához hasonlóan a határozatot megtámadta az Európai Unió Bírósága előtt – olvasható a hírlevélben.
Az EY emlékeztet: a Magyarországon a 2010-2012. adóévekben a távközlési és a kiskereskedelmi szektorra, a nettó árbevételre az ehhez igazodó progresszív adómértékkel kivetett különadókat az Európai Bizottság mindeddig nem vizsgálta ebben a tekintetben. Figyelemmel ugyanakkor az Európai Bizottság e körben tanúsított aktivitására és a tiltott állami támogatások utólagos vizsgálatára nyitva álló 10 éves határidőre, egy bizottsági részletes vizsgálat lefolytatásának lehetőségét még az sem zárja ki, hogy az ágazati különadókat 2012. december 31-én kivezették a magyar adórendszerből.
Bár az Európai Bizottság határozata még nem érhető el teljes terjedelmében, megítélésünk szerint a jogalkalmazás iránya egyértelműen megállapítható. Az Európai Bizottság döntése értelmében továbbra is kérdéses, hogy a korábbi magyar ágazati különadók összeegyezethetőek-e az uniós tiltott állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal – írja hírlevelében az EY.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
