Az EVA, KATA, EKHO, innovációs járulék tervezett változásai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új törvényjavaslat szerint az EVA utoljára idén választható, a katás egyéni vállalkozások esetében pontosításra kerül, hogy nem képez katás bevételt a nem kizárólag üzemi célú eszközök értékesítése, és újra innovációs járulékot kell fizetniük az önállóan mikro- és kisvállalkozásnak tekinthető cégeknek is, ha viszont egy cégcsoport tagjaként közép- vagy nagyvállalkozásnak minősülnek.


Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) választási lehetősége megszűnik

A javaslat megszünteti azt a szabályt, mely szerint a számviteli törvény hatálya alá tartozó eva-alanyok az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrásokat kötött sorrendben használhatják fel. Az osztalék sorrendiségre vonatkozó rendelkezés 2018. adóévtől alkalmazható.

A javaslat szerint az eva a 2019. adóévre 2018. december 20-ig az állami adó-és vámhatósághoz történő bejelentéssel választható, ezt követően az áttérés nem lehetséges. Azon adózók, akik 2018. december 20-ig élnek az eva választásának lehetőségével, a továbbiakban is a törvény hatálya alatt maradhatnak. Ezen adózók vonatkozásában az adóalanyiság az adózó választása alapján vagy a törvény által meghatározott valamely ok következtében szűnik meg.

Az eva válaszhatóságának megszűnése miatt a bejelentésre vonatkozó rendelkezések hatályukat vesztik.

KATA-s egyéni vállalkozó esetében nem kizárólag üzemi célt szolgáló eszközök eladása

A kisadózó vállalkozás bevételének számít minden, a vállalkozás által a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben bármilyen jogcímen és bármilyen formában mástól megszerzett vagyoni érték, ez által a nem kizárólag üzemi célú eszközök eladása is. Ilyen lehetett a saját ingatlana, a saját autója például. A javaslat rendezné az ilyen eszközökből származó jövedelem adózását, és azt mondja ki, hogy ilyen eszközök esetében az Szja tv. XI. fejezetében (Vagyonátruházás) foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia a kisadózó egyéni vállalkozásnak.

Ezzel kapcsolatban a javaslat új ponttal egészíti ki az értelmező rendelkezéseket, amely az Szja tv-ben foglalt rendelkezésekkel összhangban határozza meg a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz, anyagi javak fogalmát, amely rögzíti, hogy a nem kizárólag üzleti célból használt tárgyi eszközök eladásából befolyt bevételt nem lehet katás bevételként értékelni.

A Katv. 2. §-a a következő 24. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában)

„24. kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak: olyan tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a kisadózó egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozás tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják azzal, hogy nem minősül kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi.”

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Adóalanyiság létrejötte

A javaslat kezdeményezi, hogy az átalakulás, szétválás, egyesülés esetén az adóalanyiság létrejöttének napja a kata adóalanyiság választásának napja legyen (és ne a bejelentés hónapját követő hónap első napja).

A javaslat kizárja továbbá a Katv. szerinti adóalanyiság létrejöttét, ha az adózó már a kata-alanyiság választásakor végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés alatt áll.

Főállású kisadózó egyéni vállalkozó biztosításának szüneteltetése

A Katv. hatályos rendelkezései szerint szünetel a főállású kisadózó egyéni vállalkozó biztosítása abban a hónapban, amelyben a tételes adót azért nem kell megfizetnie, mert szünetelteti az egyéni vállalkozói tevékenységét. A gyakorlatban azonban problémát jelent annak eldöntése, hogy szünetel-e a biztosítása annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki szünetelteti a tevékenységét, azonban a kisadózóként folytatott tevékenységére tekintettel megfizeti a tételes adót az adott hónapban. A javaslat egyértelművé teszi ezt a körülményt

A Katv. 10. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után az adót a 8. § (9) bekezdés d) pontja alapján nem kell megfizetni, kivéve, ha a főállású kisadózó az adott hónapban a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó tevékenységet végez, és erre tekintettel megfizeti a 8. § (1) vagy (4a) bekezdés szerinti tételes adót.”

[htmlbox art_tukor]

 

Innovációs járulék fizetésére kötelezett köre újra kibővül

A 2014. december 31-ig hatályos szabályok szerint a mikro-vagy kisvállalkozói minőség megállapításánál a Kkv. tv. valamennyi vonatkozó előírását figyelembe kellett venni.

Így vizsgálni kellett azt, hogy a társaságnak van-e kapcsolódó, illetve partnervállalkozása, és figyelembe kellett venni a Kkv. tv. 5. § (3) bekezdésében említett kétéves szabályt is. A módosítás ezt a szabályozást állítja vissza.

Tehát a javaslat szerint a jövőben újra innovációs járulék fizetési kötelezettség alá esnek a külföldi, multinacionális vállalatcsoportok hazai, 50 fő alatti leányvállalatai, melyek az elmúlt négy évben jellemzően nem fizetettek innovációs járulékot a mentesség miatt. De fizetési kötelezettségre számíthatnak a magyar cégcsoportok is, ahol az összeszámított létszám eléri az 50 főt, még akár úgy is, hogy magánszemélyeken keresztül valósul meg a kapcsolat, viszont a cégek szomszédos vagy azonos piacokon működnek. Még nagyobb jelentőséggel fog tehát bírni a KKV. tv. értelmezése (jelenleg jellemzően a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség miatt kiemelt fontosságú a helyes vállalati méret besorolás, mert a közép- és nagyvállalatokra vonatkoznak a konkrét dokumentációs szabályok).

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény

15. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Mentes a járulék fizetésének kötelezettsége alól:)

„a) a Kkv. tv. szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság”

EKHO módosítás

Az egységes jogalkalmazás érdekében a javaslat rögzíti, hogy amennyiben egy tevékenységre az ekho-t választották, ugyanakkor a jövedelem egy része az általános szabályok szerint adózik és viseli a járulékterhet, és így valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosultságot teremt, úgy az ekho-s adózási móddal adózó jövedelemrész nem számítható be a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások összegének számítása során, tekintettel arra, hogy ez utóbbi adózási mód nem alapoz meg jogosultságot ezen ellátásokra.

 

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]