Az illeték törlése, visszatérítése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az illetékekről szóló törvény (Itv.) szerint a meg nem fizetett illeték törlésének, illetve a megfizetett illeték visszatérítésének csak a törvényben megállapított esetekben van helye. Az Adó szaklap 2008/4. számában megjelent cikk részletesen foglalkozik a vagyonszerzési illetékek törlésével és visszatérítésével.

Az illetékfizetési kötelezettség kiindulópontja ingyenes vagyonszerzési (öröklési és ajándékozási) illeték esetén a vagyonban bekövetkező gyarapodás, visszterhes vagyonátruházás esetén az ingó, ingatlan vagy vagyoni értékű jog forgalomba kerülése, eljárási illeték esetén pedig az eljáró szerv költségeinek megtérítése. Az illetékek visszatérítésére az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Vagyis illeték csak akkor téríthető vissza, ha az ügyfélnek nincs köztartozása. A meg nem fizetett illeték bármikor törölhető, míg a megfizetett illeték öt éven belül téríthető vissza. A törlésre, illetve visszafizetésre kizárólag a fizetésre kötelezett vagy jogutódja kérelmére kerülhet sor, hivatalból nem.

Vagyonszerzési illeték törlése, visszatérítése

Lakóház építésére alkalmas telek öröklése, ajándékozása és visszterhes megszerzése esetén, ha a vagyonszerző az ingatlanon négy éven belül lakóházat épít, és a hasznos alapterület eléri a maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát, az adóhatóság megállapítja a fizetendő illetéket, ám a megfizetést négy évre felfüggeszti. Ha a négyéves határidő eltelte után az építésügyi hatóság igazolja a használatbavételi engedély kiadását, az adóhatóság törli a felfüggesztett illetéket. Ha lakóházat határidőn belül nem építik fel, az adóhatóság az illetéket az eredeti esedékességtől felszámított késedelmi pótlékkal együtt írja elő.

Cserét pótló vétel illetékalap-kedvezményének alkalmazásakor is sor kerül az illeték visszatérítésére, illetve törlésére, ha az illetéket a vásárolt lakás után már kiszabták vagy megfizették. Amennyiben a vagyonszerző a lakásvásárlást megelőző vagy követő egy éven belül másik lakását eladja, a fizetendő illeték alapja a két lakás forgalmi értékének különbözete. Ha az eladásra a lakás vásárlását megelőzően került sor, az adóhatóságnak általában már az illeték megállapításakor tudomása van arról, hogy az illeték alapja a forgalmi érték különbözete, ilyenkor sem visszatérítésre, sem törlésre nincs szükség. Ha később jut a vagyonszerző tudomására a kedvezmény, nincs akadálya annak, hogy azt az illeték megfizetése után érvényesítse.

Az Itv. 80. § (1) bekezdése tartalmazza azokat az eseteket, melyekben az illeték törlésére, illetve visszafizetésére a fentieken kívül is sor kerülhet. Ilyen például:

• Ha az illeték jogerős megállapítása után olyan körülmény állt be, amely az örökség értékét csökkenti (például új örökös/hagyományos lép színre). Ekkor az öröklési illetéket az új örökösre jutó hagyaték figyelembevételével újból megállapítják.
• Ha a jogügyletet a bíróság módosítja, átváltoztatja, megszünteti, vagy felbontja, és emiatt azután kevesebb illeték jár, illetőleg illeték nem jár.
• Ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával megszüntetik, illetve, ha az erre jogosult eláll a jogügylettől, és ezt ingatlan esetében a földhivatal határozatával, más esetben a közös megegyezésről, illetve elállásról szóló okirattal igazolják, a megfizetett illeték visszafizetésének, illetve a még meg nem fizetett illeték törlésének van helye.
• Előfordulhat, hogy az állami adóhatóság számítási hiba vagy jogszabály téves értelmezése folytán a szabályszerű illetéknél többet szabott ki. Sok esetben ugyanis az illeték kiszabásához nem elegendő csupán az illetékszabályok értelmezése, hanem más jogszabályok rendelkezéseit is alkalmazni kell.
• Akkor is visszajár az illeték, ha az illetéket vagy az illeték alapot hibásan állapították meg (például közvetett csere esetén nem vették figyelembe, hogy az értékkülönbözet összege nagyobb, mint a vásárolt lakásé, és az illetéket a különbözet után állapították meg), vagy az illeték kiszabása nem a fizetésre kötelezett terhére történt, továbbá ismételt kiszabás esetén. Ez utóbbi eset általában abból adódik, hogy a szerződést az eladó, a vevő és a jogi képviselő is – különböző időpontokban – benyújtja a földhivatalhoz, amely három különböző vagyonszerzési ügyként fogja továbbítani. Az állami adóhatóságnál pedig nincs helyrajzi szám alapján vezetett nyilvántartás, így a többszörös kiszabás csak akkor derül ki, amikor az ügyfél a második fizetési meghagyás után jelzi azt az állami adóhatóságnak.
• Ha a bontó feltételtől függő jogügyletnél a feltétel bekövetkezik, akkor a szerződés hatálya megszűnik. Ebben az esetben nincs vagyonszerzés, így értelemszerűen nincs illetékfizetési kötelezettség sem. A problémát ebben az esetben annak megítélése okozza, hogy a szerződésben megjelölt feltétel bontó feltételnek minősül-e.

Dr. Kovács Anikó cikkében részletesen olvashatnak még az államigazgatási és a bírósági eljárási illetékek visszatérítéséről és törléséről, valamint az illetékbélyegek értékének visszatérítéséről is.

---