Az ingatlan új fogalma az áfa rendszerében

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2018. március 26.
Rovat:

Cikkünkben áttekintjük az Európai Unió Tanácsának végrehajtási rendeletében meghatározott ingatlan fogalmának a gyakorlati alkalmazásait.


Közhelyként hangozhat, hogy az általános forgalmi adó az Európai Unió legjobban harmonizált adóneme, amely folyamat már több évtizedre tekint vissza. Anélkül, hogy részletes történeti áttekintést vennénk a közvetett adózás harmonizációjáról érdemes megemlíteni az ún. Hatos Irányelvet 1977-ből, majd 2006-ból a 2006/112/EK tanácsi irányelvet, amely alapján Magyarországon is új Áfa tv. született. Bár ilyen mélyreható újraszabályozás nem történt, de az Európai Unió Tanácsának 282/2011/EU végrehajtási rendeletének 13b. cikkében közösségi szinten lett meghatározva az ingatlan fogalma a következőképpen:

a)

a föld bármely meghatározott területe, akár a földfelszínen vagy a földfelszín alatt, amely tulajdonjog tárgyát képezheti és amely birtokba vehető;

b)

bármely épület vagy építmény, amely tengerszint fölött vagy alatt a földhöz vagy a földbe rögzített, és amelyet nem lehet könnyen lebontani vagy elmozdítani;

c)

az épület vagy építmény szerves részét alkotó bármely olyan alkotóelem, amelyet már beépítettek, és amely nélkül az épület vagy építmény nincs befejezve, mint például az ajtók, ablakok, tetők, lépcsők és liftek;

d)

az épületbe vagy építménybe állandó jelleggel beépített bármely olyan alkotóelem, felszerelés vagy gép, amely az épület vagy építmény lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

 

Nézzük végig az egyes pontokat, hogyan tudjuk a fogalmat a gyakorlatban is alkalmazni. Az a) pont szerinti ingatlanról akkor beszélünk, ha az két feltételnek megfelel, ezek szerint a föld meghatározott területének kell lennie, tekintet nélkül arra, hogy a földfelszínen vagy az alatt van, illetve az tulajdonjog tárgyát képezhesse és birtokba vehető legyen. Ezek alapján az a növény, amely a földben gyökerezik ingatlannak minősül, ellenben ha már kivágták, onnantól az már nem a föld meghatározott területe, így nem is minősül ingatlannak.

A föld méhének kincsei (pl: erőforrások, víz, olajkút) is addig minősül ingatlannak, amíg ki nem termelik, kitermelés után már nem lesz ingatlan.

A b) pont szerinti ingatlan az épületeket, építményeket tekinti ingatlannak. Ha épületre gondolunk, akkor olyan fizikailag is létező objektumról beszélünk, amelynek vannak falai, van teteje (pl. ház, üzem). Az építmény olyan szerkezet, amely nem épület (pl. út, híd). Húzzuk itt rögtön alá, hogy a félkész épület is ingatlan, nem kell befejezettnek lennie, hogy ingatlannak minősíthessük.

Ehhez a ponthoz kapcsolódóan érdemes a „nem könnyen lebontható vagy elmozdítható”-ságot végiggondolni, mire gondolhatott a jogalkotó, amikor ezt belefogalmazta a definícióba? Bár erre sincs egyértelmű meghatározás, azt érdemes mérlegelni – és egy ellenőrzés kapcsán jól dokumentáltan alátámasztani -, hogy a bontáshoz, mozgatáshoz milyen technológiára van szükség (pl. kellenek-e daruk, vagy dózerek, esetleg a hulladék elszállítása hogyan történik, teherautók segítségével, erre alkalmas deponáló helyre viszik a bontási hulladékot), a bontási-mozgatási költségek hogyan viszonyulnak az ingatlan értékéhez, és nyilván szempont a bontás, mozgatás időtartama is.

[htmlbox art_tukor]

 

A c) pont szerinti ingatlannál gondoljuk végig, hogy mit takar az az alkotóelem, amely az épület, építmény szerves részét alkotja, illetve amely nélkül az épület, építmény nincs befejezve. Egy alkotóelem szerves mivoltára nem lehet taxatív felsorolást adni, azt az épület célja, rendeltetése alapján lehet eldönteni, más lesz a szerves alkotóeleme egy lakóháznak, társasháznak, ipari létesítménynek, vagy akár egy autópályának. A befejezettséghez szükséges alkotóelem megítélésében pedig azt célszerű alaposan megvizsgálni, hogy adott elem nélkül az ingatlan rendeltetésszerűen használható-e, vagy az ingatlan célzott besorolásához szükség van-e rá. Például a szigetelés, vagy a burkolatok akkor fognak idetartozni, ha a rendeltetésszerű használatot ezek (is) teszik lehetővé.

A d) pont szerinti ingatlanfogalomból vizsgáljuk meg az állandó jellegűséget, hiszen az alkotóelemek, felszerelések, gépek közül azok lesznek ingatlanok (részei), amelyek az épület, építmény lerombolása, megváltoztatása nélkül nem távolítható el. Az állandó jelleg hosszú távú, tartós használatot jelent, amiért adott elemet beszerelték, beépítették az épületbe, építménybe. Ennek a pontnak kapcsán a megváltoztatás azt feltételezi, hogy adott elemet egyszer beépítettek, aztán eltávolítanak.


Kapcsolódó cikkek:


Jogkövetési vizsgálat vagy adóellenőrzés?
2018. október 17.

Az adóigazgatási rendtartás (Air.) 2018. január 1-től lecsökkentette az ellenőrzési eljárástípusok számát. Az Air immár csak két ellenőrzési típust nevesít: az adóellenőrzést és a jogkövetési vizsgálatot.

Kevesebben tartoznak tartósan az adóhatóságnak
2018. október 17.

Kevesebben tartoznak tartósan az adóhatóságnak

Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), de a harmadik negyedévben mérséklődött a számuk - derül ki a NAV honlapján közzétett adatokból.

Változások a bejelentett részesedések szabályaiban
2018. október 17.

2018. augusztus 25-i hatállyal módosult a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény. A módosítások a további részesedések bejelentésének vonatkozásában is tartalmaznak kedvezményeket, így bejelenthetővé válnak olyan részesedések is, amelyeket a korábbi szabályok alapján nem volt lehetőség bejelenteni az adóhatósághoz. A következőkben a bejelenthető részesedések szabályait tekintjük át a változások tükrében.

Egymilliárd forintos áfacsalás Borsodban
2018. október 16.

Egymilliárd forintnál is több kárt okozott a költségvetésnek az az áfacsaló bűnszervezet, amelyet a napokban füleltek le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) észak-magyarországi pénzügyi nyomozói Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az összehangolt akcióban csaknem ugyanilyen értékben foglaltak le különböző vagyontárgyakat, számlákon lévő pénzt - közölte a NAV sajtóreferense.