Az ingatlan új fogalma az áfa rendszerében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünkben áttekintjük az Európai Unió Tanácsának végrehajtási rendeletében meghatározott ingatlan fogalmának a gyakorlati alkalmazásait.


Közhelyként hangozhat, hogy az általános forgalmi adó az Európai Unió legjobban harmonizált adóneme, amely folyamat már több évtizedre tekint vissza. Anélkül, hogy részletes történeti áttekintést vennénk a közvetett adózás harmonizációjáról érdemes megemlíteni az ún. Hatos Irányelvet 1977-ből, majd 2006-ból a 2006/112/EK tanácsi irányelvet, amely alapján Magyarországon is új Áfa tv. született. Bár ilyen mélyreható újraszabályozás nem történt, de az Európai Unió Tanácsának 282/2011/EU végrehajtási rendeletének 13b. cikkében közösségi szinten lett meghatározva az ingatlan fogalma a következőképpen:

a)

a föld bármely meghatározott területe, akár a földfelszínen vagy a földfelszín alatt, amely tulajdonjog tárgyát képezheti és amely birtokba vehető;

b)

bármely épület vagy építmény, amely tengerszint fölött vagy alatt a földhöz vagy a földbe rögzített, és amelyet nem lehet könnyen lebontani vagy elmozdítani;

c)

az épület vagy építmény szerves részét alkotó bármely olyan alkotóelem, amelyet már beépítettek, és amely nélkül az épület vagy építmény nincs befejezve, mint például az ajtók, ablakok, tetők, lépcsők és liftek;

d)

az épületbe vagy építménybe állandó jelleggel beépített bármely olyan alkotóelem, felszerelés vagy gép, amely az épület vagy építmény lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

 

Nézzük végig az egyes pontokat, hogyan tudjuk a fogalmat a gyakorlatban is alkalmazni. Az a) pont szerinti ingatlanról akkor beszélünk, ha az két feltételnek megfelel, ezek szerint a föld meghatározott területének kell lennie, tekintet nélkül arra, hogy a földfelszínen vagy az alatt van, illetve az tulajdonjog tárgyát képezhesse és birtokba vehető legyen. Ezek alapján az a növény, amely a földben gyökerezik ingatlannak minősül, ellenben ha már kivágták, onnantól az már nem a föld meghatározott területe, így nem is minősül ingatlannak.

A föld méhének kincsei (pl: erőforrások, víz, olajkút) is addig minősül ingatlannak, amíg ki nem termelik, kitermelés után már nem lesz ingatlan.

A b) pont szerinti ingatlan az épületeket, építményeket tekinti ingatlannak. Ha épületre gondolunk, akkor olyan fizikailag is létező objektumról beszélünk, amelynek vannak falai, van teteje (pl. ház, üzem). Az építmény olyan szerkezet, amely nem épület (pl. út, híd). Húzzuk itt rögtön alá, hogy a félkész épület is ingatlan, nem kell befejezettnek lennie, hogy ingatlannak minősíthessük.

Ehhez a ponthoz kapcsolódóan érdemes a „nem könnyen lebontható vagy elmozdítható”-ságot végiggondolni, mire gondolhatott a jogalkotó, amikor ezt belefogalmazta a definícióba? Bár erre sincs egyértelmű meghatározás, azt érdemes mérlegelni – és egy ellenőrzés kapcsán jól dokumentáltan alátámasztani -, hogy a bontáshoz, mozgatáshoz milyen technológiára van szükség (pl. kellenek-e daruk, vagy dózerek, esetleg a hulladék elszállítása hogyan történik, teherautók segítségével, erre alkalmas deponáló helyre viszik a bontási hulladékot), a bontási-mozgatási költségek hogyan viszonyulnak az ingatlan értékéhez, és nyilván szempont a bontás, mozgatás időtartama is.

[htmlbox art_tukor]

 

A c) pont szerinti ingatlannál gondoljuk végig, hogy mit takar az az alkotóelem, amely az épület, építmény szerves részét alkotja, illetve amely nélkül az épület, építmény nincs befejezve. Egy alkotóelem szerves mivoltára nem lehet taxatív felsorolást adni, azt az épület célja, rendeltetése alapján lehet eldönteni, más lesz a szerves alkotóeleme egy lakóháznak, társasháznak, ipari létesítménynek, vagy akár egy autópályának. A befejezettséghez szükséges alkotóelem megítélésében pedig azt célszerű alaposan megvizsgálni, hogy adott elem nélkül az ingatlan rendeltetésszerűen használható-e, vagy az ingatlan célzott besorolásához szükség van-e rá. Például a szigetelés, vagy a burkolatok akkor fognak idetartozni, ha a rendeltetésszerű használatot ezek (is) teszik lehetővé.

A d) pont szerinti ingatlanfogalomból vizsgáljuk meg az állandó jellegűséget, hiszen az alkotóelemek, felszerelések, gépek közül azok lesznek ingatlanok (részei), amelyek az épület, építmény lerombolása, megváltoztatása nélkül nem távolítható el. Az állandó jelleg hosszú távú, tartós használatot jelent, amiért adott elemet beszerelték, beépítették az épületbe, építménybe. Ennek a pontnak kapcsán a megváltoztatás azt feltételezi, hogy adott elemet egyszer beépítettek, aztán eltávolítanak.



Kapcsolódó cikkek

2022. január 27.

Hat lehetőség, amellyel szja-t spórolhat

Tovább bővült az SZJA-kedvezmények köre, így, ha valaki ma Magyarországon munkabérből él, jó eséllyel élhet valamelyikkel. A teljesség igénye nélkül személyi jövedelemadó kedvezményt élveznek a gyereket nevelő családok, a 25 év alattiak, a fogyatékkal és krónikus betegséggel élők, az első házasok, de azok is, akik a nyugdíjukról vagy az egészségükről szeretnének gondoskodni. Fontos azonban, hogy a kedvezmények nem automatikusak, hanem igényelni kell ezeket az adóelőleg-nyilatkozaton, méghozzá minél előbb, célszerűen még januárban, hogy a bérszámfejtés ezeket már az első SZJA-előleg levonásakor figyelembe vehesse. Ha a munkavállaló nem gondol ezekre, érdemes a munkáltatónak felhívnia rá a figyelmét, mert jelentős összegekről van szó. A BDO Magyarország szakértői összegyűjtötték, hogy milyen adóalap-kedvezmények érvényesíthetőek a 2022-es évre vonatkozó személyi jövedelemadó összegének megállapítása során. Természetesen az esetek egy részében a jogosultságot is igazolni kell.

2022. január 27.

Árukészlet értékesítése magánszemélyként

Adott egy volt egyéni vállalkozó, aki ruhaüzletét elévülési időn túl (2007-ben) megszüntette, a megszűnés során pedig magánszemélyként hozzájutott a maradék árukészlethez. Most úgy döntött, hogy megválna ezen készlettől, magánszemélyként értékesítené. A kapott bevételből (ruha ára plusz postaköltség) a vélelmezett bekerülési költség levonásával (a 75 százalékos szabály alapján) határozná meg a jövedelmet. Ezen kalkulált nyereség után befizeti a 15 százalék szja-t. A kérdésünk az lenne, hogy ez megállja-e a helyét? Az Adó szaklap válasza.