Az MNB nem hárítja át az illetéket
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tranzakciós illeték áthárítása 2,5 százalékos alapkamat-csökkentést jelentene – mondta Simor András. A jegybankelnök szerint az MNB-re kivetett illetéket értelmezhetetlen, veszélyes és jogellenes.
Ha az MNB továbbterhelné a tranzakciós illetéket, akkor a jelenleginél 2,5 százalékponttal alacsonyabb kamatot fizetne a kereskedelmi bankoknak, azaz csak 4,5 százalékos kamatot fizetne a betétek után – magyarázta az MNB elnöke. Ha a jegybank kamatot kívánna csökkenteni, akkor azt saját hatáskörben tenné meg. Ha viszont változatlan monetáris kondíciót kívánna fenntartani az új adó mellett, akkor értelemszerűen 2,5 százalékkal emelnie kellene a jelenleg 7 százalékos alapkamatot.
Az elnök véleménye szerint a törvénymódosító javaslat, amely az MNB-re tranzakciós illetéket vetne ki értelmezhetetlen, veszélyes és jogellenes. Értelmezhetetlen, mert a költségvetés számára nem jelent tartós bevételt, hiszen azt a közel 100 milliárd forintos veszteséget, amelyet az MNB kénytelen elszenvedni 2013-ban, a költségvetésnek egy évvel később meg kell térítenie az MNB-nek. Veszélyes, mert azt a látszatot kelti, hogy a kormány a költségvetés kozmetikázásának eszközével kíván élni. Jogellenes is a javaslat, mert a jegybanki pénzeszközök szabad felhasználásának korlátozása sérti a jegybanki függetlenséget – mondta Simor András.
Az MNB közölni fogja véleményét az Országgyűléssel, akár kérik a véleményét akár nem, s aztán majd az Országgyűlés eldönti, hogy méltányolja a véleményt, vagy nem – mondta a jegybankelnök.
(Forrás: MTI)
