Az őstermelők is kötelesek járulékot fizetni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Pénzügyminisztérium tájékoztató tett közzé a mezőgazdasági őstermelők adó- és járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettségéről. Újdonságként emeli ki a közlemény a mezőgazdasági őstermelőket illetően, hogy 2007. január 1-jétől a fő szabály szerint biztosítottaknak minősülnek. A társadalombiztosítási szabályok azonban a főszabály alól kivételeket állapítanak meg (kiskorúak, nem főállású őstermelők, nyugdíjasok, akiknek nincs már lehetőségük 20 év szolgálati idő megszerzésére).

A mezőgazdasági őstermelő a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, 7 százalék egészségbiztosítási járulékot és 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet. Ha az őstermelői tevékenységből származó előző éves bevétel a hétmillió forintot nem haladja meg, akkor a bevételének 20 százalékát kell járulékalapnak tekinteni, mely után 8,5 százalék nyugdíj-biztosítási járulékot (amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is) és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. A hétmillió forintos összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást (pl. ha 10 millió forint a megelőző évi bevétel, de ebből 3 millió forint uniós támogatás, akkor is lehet a kedvezőbb szabályok szerint járulékot fizetni).

Az őstermelő a magasabb ellátások (pl. nyugdíj) megszerzése érdekében február 12-éig nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat az adóév egészére a reá irányadó járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. Az őstermelői igazolvánnyal rendelkező őstermelőre biztosítása szünetel, vagyis nem kell járulékot fizetnie arra az időtartamra, amelyre az értékesítési betétlapja nem érvényes. Fontos azonban a biztosítása szünetelése esetén, hogy, ha egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen – pl. szociális rászorultság címén – nem jogosult, akkor az ellátása érdekében egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

2007. április 1-jétől az eltartottak az eltartó jogán nem jogosultak a továbbiakban egészségügyi szolgáltatásra, ezért 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük.

A bevallási, bejelentési kötelezettségeket tekintve kiemeljük, hogy a mezőgazdasági őstermelő a járulékokat (tagdíjat) a havi bevallás szerinti adattartalommal, elektronikus úton, negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az adóhatóságnak. Első alkalommal 2007. április 12-ig kell a járulékokat – elektronikus úton – bevallani, illetve megfizetni. A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett havi bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt, és a tárgyév február 12-éig nem tett magasabb járulékalap utáni járulékfizetésre vonatkozó nyilatkozatot. Ez a szabály nem alkalmazható a tevékenységét kezdő őstermelőre, mivel esetében a minimálbér alapulvételével kötelező a járulékfizetést teljesíteni, ezért a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról negyedéves gyakorisággal, elektronikus úton bevallást kell benyújtania.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 8.

Nyugdíjbiztosítás: nem jár automatikusan az adójóváírás!

Az előző évben az államilag támogatott nyugdíjbiztosítási számláikra összesen 145,5 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek. Ez szerződésenként csaknem 300 ezer forintnyi befizetést jelent, vagyis a tárgyévi befizetés után járó 20 százalékos adójóváírás a biztosítottakat átlagosan 60 ezer forintnyi adóvisszatérítéshez juttatja. Ez azonban nem jár automatikusan: az összeget csak azok számlájára utalja az adóhatóság, akik ezt a május 21-ig benyújtandó szja-bevallásukban külön igénylik – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

2024. május 8.

Áfateher a marketingakciókban, promóciókban

Tapasztalataink szerint sok a bizonytalanság a különböző marketingakciók, árengedményi konstrukciók áfa-kezelése tekintetében. Kis túlzással azt állíthatjuk, hogy ahány adóalany, annyiféle áfakezelés. Nagyon sok konstrukció, eljárás létezik (kuponok, pontgyűjtő akciók, utalványok, árengedmények, ingyenesen juttatok termékek, szolgáltatások, szóróanyagok stb.), ám ezek a megoldások jelentős adókockázatot rejthetnek magukban.

2024. május 7.

Niveus: nem nagy siker eddig az eÁFA

Az eÁFA rendszert 2024 elején vezették be, de az elmúlt hónapok tapasztalati alapján eddig nem igazán használták a vállalkozások. A Niveus Consulting Group ügyfélkörében végzett nem reprezentatív felmérés alapján az derült ki, hogy az eÁFA rendszer sok esetben hibákkal küszködik és sok javítás vár még rá annak érdekében, hogy elterjedjen – olvasható a cég közleményében.