Az szja, a kata és az ekho lényegesebb változásai


Most a legfontosabb, januártól hatályos szja-változásokat vizsgáljuk részletesen.

Személyi jövedelemadó

Az átalányadózó egyéni vállalkozókat érintő módosítások

Az átalányadózás választására jogosító értékhatárok az idei évtől az éves minimálbér tízszeresében, a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetében az éves minimálbér ötvenszeresében kerültek megállapításra.

Az átalányköltség-kulcsok

  • a korábban 25, illetve 40 százalékos költséghányadot alkalmazók 40 százalékos;
  • a 75, illetve 80 százalékos költséghányadot alkalmazók 80 százalékos;
  • a 83, 87, 91, illetve 93 százalékos költséghányadot alkalmazók egységesen 90 százalékos költséghányad levonásával állapíthatják meg jövedelmüket.

A költséghányadok levonásával számított jövedelem az éves minimálbér feléig mentesül a személyi jövedelemadó alól. Az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján mindaddig nem állapít meg adóelőleget, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve nem haladja meg az éves minimálbér felét.

Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adózása

2022. január 1-től az alcím szerinti jövedelem külön adózó jövedelemnek minősül. Kriptoeszköznek tekintendő az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható. Jövedelemnek az adóévben elért ügyleti nyereség minősül. Ügyletnek pedig az tekintendő, amikor a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető módon kriptoeszköz átruházása vagy átengedése révén nem kriptoeszköz formájában szerez vagyoni értéket.

Ügyleti nyereséget akkor kell (a meghaladó rész tekintetében) megállapítani, ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra fordított tárgyévi igazolt kiadásokat. Ha a tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét, akkor ügyleti veszteség keletkezik.

Ha a magánszemély az adóévben, illetve az adóévet megelőző két év valamelyikében ügyleti veszteséget szenvedett el, és azt a veszteség keletkezésének évében az adóbevallásában feltünteti, élhet az adókiegyenlítés lehetőségével.

Az új szabályrendszer 2022. január 1-jén lépett hatályba, azonban a magánszemélyek ezen szabályokat – átmeneti rendelkezés alapján – már a 2021. adóévre is alkalmazhatják.

Azok a magánszemélyek, akik 2021 előtt kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapítottak meg, valamennyi kriptoeszközre kötött ügylet esetében alkalmazhatják az új szabályokat a jövedelem megállapítására, és azok eredményét a 2022. év ügyleti eredményeként vehetik figyelembe.

A 25 év alatti fiatalok kedvezménye

A kedvezményt a 25. életévük betöltéséig – a törvényben felsorolt – munkából származó jövedelmeik után érvényesíthetik a fiatalok. Ehhez kapcsolódva a jogszabály bevezette a jogosultsági hónap fogalmát, s a kedvezmény érvényesítése szempontjából az az utolsó jogosultsági hónap, amelyben a fiatal a 25. életévét betölti.

A kedvezmény korlátos, így adóévenként a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata mentesülhet a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól. A 2022-re vonatkozóan figyelembe vehető (tavaly júliusi) nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset 433 696 forint, így 2022-ben – 12 jogosultsági hónappal számolva – 5 204 352 forint (12 × 433 696 Ft) jövedelem mentesülhet a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség alól.

Amennyiben az első házasok kedvezményére jogosult házaspár mindkét tagja 25 év alatti fiatal, esetükben az első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja az a hónap, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti. Átmeneti rendelkezés alapján az előbbi szabály a 2021. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében alkalmazható, a 2022. január 1-jét megelőzően megkötött házasságok esetében pedig az első házasok kedvezménye érvényesítésének időszakából még hátralévő jogosultsági hónapok tekintetében vehető figyelembe.

Mivel a fiatal életkora ismert a jövedelmet juttató munkáltató, kifizető előtt, a fiatalnak nem kell nyilatkozatot tennie a kedvezmény érvényesítéséhez. Az adóelőleget megállapító munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető a fiatal adóelőleg-alapját jogosultsági hónaponként a feltételeknek megfelelően juttatott jövedelem összegével, de legfeljebb az adott évben irányadó, a KSH által közzétett bruttó átlagkereset összegével csökkenti.

A 25 év alattiak kedvezményét érvényesítő fiatal a családi kedvezményről abban az esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken, a családi kedvezmény „adótartalma” a társadalombiztosítási szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, a kata és az ekho szabályozásának idei változásairól a cikk folytatásában olvashat.

A cikk szerzője Szatmári László, a PM Jövedelemadók és Járulékok Főosztályának vezetője, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.



Kapcsolódó cikkek

2022. január 3.

Így adózunk 2022-ben

Az idei év a munkáltatói adók és járulékok csökkentéséről lesz emlékezetes adózási szempontból. Áttekintjük a tavaly elfogadott, idén hatályba lépő adótörvény-módosításokat.