Az Szja-törvény módosításainak hatása az adóelőleg számítására


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adótörvények 2009. második félévére szóló módosításai változást eredményeztek a személyi jövedelemadó előlegének kiszámításában. Az Adó szaklap 2009/11. számában Kopányiné Mészáros Edda ismerteti a változások hatását az adóelőleg megállapítására.

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény (módosító-tv.) két lényegi változást eredményezett a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvényben (Szja-törvény).

Az új adótábla

A július 1-jén hatályba lépett módosító-tv. rendelkezése szerint a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre visszamenőlegesen változott az adótábla alsó sávhatára (Szja-törvény 30. §). A magánszemély összevont adóalapba tartozó éves jövedelme után az adó 1 900 000 forintig 18 százalék, 1 900 001 forinttól 342 000 forint és az 1 900 000 forinton felüli rész 36 százaléka.

Adóelőleg megállapítása

Az új adótábla miatt a munkáltatónak, a bér kifizetőjének, valamint a társas vállalkozásnak, az adóelőleg összegének második félévi megállapítása során a következők szerint kell eljárnia.

A munkáltató, a bér kifizetője, valamint a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság a 2009. első félévre juttatott nem önálló tevékenységből származó bevételek adóelőlegét – a figyelembe vehető csökkentő tételek alkalmazásával – az új adótábla szerinti szabály figyelembevételével is meg kell állapítania. Amennyiben az előzőek szerint számított adóelőlegek összege kisebb, mint a 2009. első félévben ténylegesen levont adóelőlegek összege, a különbözetet – amíg az el nem fogy, de utoljára a december hónapra megszerzett nem önálló tevékenységből származó bevételek adóelőlege terhére – a 2009. második félévre megszerzett bevételek adóelőlegét csökkentő tételként kell figyelembe venni a más csökkentő tételek (adójóváírás, családi kedvezmény stb.) után.

A leírtak azt jelentik, hogy például egy munkáltató úgy számolja ki a dolgozói júliusi havi adóelőlegét, hogy első lépésben megállapítja az I. félévben adott bérjövedelemnek az I. félévben és az új adótábla szerint kiszámított adóelőleg különbözetét. Ezen összeggel kell csökkenteni a júliusi bérre megállapított adóelőleget.

Amennyiben a magánszemély munkaviszonya 2009. június 30-a után megszűnik és az utolsó jövedelmét az említett időpont után szerzi meg, akkor a munkáltatónak a munkaviszony megszűnésekor kiállítandó adatlapon a levont adóelőleg összegeként a korrigálást követően, a munkaviszony megszűnéséig, ténylegesen levont személyi jövedelemadó-előleg összegét kell szerepeltetni.

Az adatlapon a „Feljegyzések”-re biztosított helyen, közölni kell a 2009. év I. félévére megállapított adókülönbözet összegét, továbbá ebből a munkaviszony megszűnéséig csökkentő tételként – a levont adóelőleg összege sorában is – figyelembe vett összeget.

A magánszemély új munkáltatója, a feltételek megléte mellett, a még figyelembe nem vett túlfizetés összegét figyelembe veheti az adóév végéig, az adóelőleg levonása során.

Adóelőleg megállapítása göngyölítéses módszerrel

Amennyiben a magánszemély nyilatkozik (nyilatkozott), hogy a kifizető az adóelőleget a göngyölítéses módszerrel állapítsa meg, akkor a 2009. június 30-át követő időszakban megszerzett bevétel esetében az adótábla szerint várható számított adót az új adótábla szerint kell megállapítani.

Az adóterhet nem viselő járandóság figyelembevétele

2009. szeptember 1-jétől adómentesből adóterhet nem viselő járandósággá változik a családi pótlék és az anyasági támogatás.

A családi pótlék címén az adóévben megszerzett bevételből egyéb jövedelem, ezen belül adóterhet nem viselő járandóság a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.-törvény) szerint jogosult magánszemélynél, a vele együtt élő házastársánál, illetve az ilyen bevételt szerző magánszemély élettársánál 50-50 százalék, függetlenül attól, hogy a házastárs, illetve az élettárs egyébként a gyermek tekintetében szülőnek minősül-e.
Amennyiben a Cst.-törvény szerint a családi pótlékra egyedülállóként, illetve egyedülállónak tekintendőként jogosult a magánszemély, ebben az esetében a bevétel – az előzőekben leírtaktól eltérően – 50 százaléka tekintendő nála adóterhet nem viselő járandóságnak.

Bizonyos esetekben a családi pótlék címén megszerzett bevétel továbbra is adómentesnek minősül, amennyiben az a Cst.-törvény szerint

  • saját jogon jogosultként kapott támogatás;
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után magasabb összegű családi pótlék;
  • vagyonkezelői joggal felruházott gyámként, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapott támogatás,
  • nevelőszülőként, hivatásos nevelőszülőként kapott támogatás;

  • gyámként kirendelt hozzátartozóként vagy más személyként a gyámsága alatt álló, gondozásában élő gyermekre tekintettel kapott támogatás;
  • szociális intézmény vezetőjeként az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapott támogatás.

Az adóévben családi pótlék címén bevételt szerzett magánszemély, a vele együtt élő házastársának, illetve az ilyen bevételt szerző magánszemély élettársának az adóbevallásában fel kell tüntetnie a házastársa, illetve az élettársa nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét).

Szintén megszűnik az anyasági támogatás (anyasági segély) adómentessége 2009. szeptember 1-jétől.A módosító-tv. 61. § (9) bekezdésének átmeneti rendelkezése alapján a 2010. április 1-jét megelőzően született gyermek(ek)re tekintettel folyósított anyasági támogatás adókötelezettségére az Szja-törvény 3. §-ának 2009. augusztus 31-én hatályos 72. pontját és 1. számú mellékletének 2009. augusztus 31-én hatályos 1.1. pontját kell alkalmazni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az anyasági támogatás összege 2010. március 31-éig született gyermekek esetén még adómentes, az említett időpont után azonban adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.

Az adóterhet nem viselő járandóságokra vonatkozó közös szabályok

A magánszemély nyilatkozatot ad a munkáltatónak, a bér kifizetőjének, ha az adóévben adóterhet nem viselő járandóság címén (ideértve különösen a családi pótléknak a jövedelemnek minősülő megosztott részét) van nem a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől származó rendszeres vagy nem rendszeres bevétele. Ha a nyilatkozatban a magánszemély nem tünteti fel adóterhet nem viselő járandósága(i) összegét, akkor az általános szabálytól eltérően a munkaviszonyból származó rendszeres bevételt terhelő adóelőleg a bevételből az adótábla legmagasabb kulcsával számított összeg.

Azonban, ha a magánszemély a nyilatkozatában feltünteti az adóterhet nem viselő járandóságának összegét, vagy egyébként, ha a magánszemély adóterhet nem viselő járandósága is a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől származik, a munkáltató, a bér kifizetője a rendszeres bevételt terhelő adóelőleg megállapítása érdekében a következőképpen jár el.

Első lépésként ki kell számítani az adott havi rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és az adott havi adóterhet nem viselő járandóság(ok) összegének tizenkétszeresére az adótábla szerint várható számított adót. Ezután a várható számított adóból levonja az adott havi adóterhet nem viselő járandóság(ok) tizenkétszeresének az adótábla szerint kiszámított adóját, és a kapott összeget elosztja tizenkettővel.

Kopányiné Mészáros Edda cikke teljes terjedelemben – számos gyakorlati számítási példával alátámasztva – az Adó szaklap 2009/11. számában olvasható.

Forrás: Adó szaklap 2009/11. szám


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.