Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A második negyedéves gazdasági pangást a beruházások újbóli megindulása állíthatná meg, ehhez viszont versenyképes környezetre lenne szükség. Noha már történtek változtatások az adórendszerben, a vállalatok ennek mértékét minimálisnak tartják.
A vállalkozásoknál Magyarországon hiányzik az előrelátó képesség és az önsegítő hajlam – véli Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési vezetője. Többek között ez az oka annak, hogy a magyar növekedési szint elmarad a lehetségestől. Ugyan a hatékonyság kismértékben növekedett a vállalati szektorban, ez egy MNB-tanulmány szerint csak a kevésbé fejlett vállalatok kiesésének köszönhető. A hosszú távú bővüléshez az oktatási rendszer magasabb fokú interakciójára is szükség van – tette hozzá Duronelly. Jelenleg inkább a hatalmi pozíciók megőrzése számít, semmint a versenyképes tudás átadása.
A második negyedévi, 1,4 százalékos GDP-növekedés ugyan igen alacsony, azonban ebből elhamarkodott lenne következtetéseket levonni a jövőre nézve. Arról, hogy a magyar GDP a hosszú távon fenntarthatónak vélt 3,5-4 százalékos bővülési ütemet mikor éri el újra, majd a következő negyedévben lehet többet mondani, hiszen a Gyurcsány-csomag is a harmadik negyedévben kezdte el éreztetni hatását – mondta Bebesy Dániel, a CIB Bank makroelemzője. Az viszont már most látszik, hogy amíg a beruházásoknál és a termelékenységnél nem történik jelentős változás, addig nem sok jóra lehet számítani. Az exogén növekedési modellek szerint a fejlődő országokban az intézményi korlátok gyakran gátolják a gazdaság bővülését. Jelenleg Magyarországon a bizonytalanság, a stabilitás hiánya, valamint az adórendszer szab gátat a növekedésnek – mondta Bebesy. Utóbbinál a munkát terhelő adókat kellene csökkenteni és a vagyonnal, fogyasztással kapcsolatosakat növelni. Eddig azonban csak minimális átalakítások történtek.
Hasonló véleményen vannak a gazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői is. Bienerth Gusztáv, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke szerint markáns, átfogó adóreformra van szükség. A regionális összehasonlításban igen rosszul szereplő magyar gazdaság most szembesül azzal, hogy a versenyképesség romlása miatt a vállalatok elhalasztják vagy másutt valósítják meg beruházásaikat.
Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének társelnöke ugyanúgy az adórendszer reformjára, valamint az adminisztratív terhek csökkentésére hívta fel a figyelmet. Ha ez megvalósulna, akkor az Európai Unió konjunktúrája és a 2007-13 között beáramló uniós pénzek mellett ismét négy százalék körüli növekedést produkálna a gazdaság. A GDP mostani szintjének ugyan nincs hatása a beruházásokra, mivel az nem változtatja meg a hosszú távra tervezett projektek alapvető paramétereit, azonban az államháztartás fenntartható konszolidációja elengedhetetlen egy stabil növekedési pálya szempontjából – mondta Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara osztályvezetője. A tavaly óta meghozott intézkedésekkel elkezdődött a rövid távú stabilizáció, ennek következetes folytatása – az állami kiadások korlátozásával – fontos fokmérője lesz a politika elkötelezettségének – véli Wölfer. Ha a vállalatok ennek további, biztos jeleit látják, középtávon reális lehetőség nyílhat a beruházások növekedésére.
Bebesy Dániel: A növekedés hosszú távon a beruházások és a termelékenység alakulásától függ. Meg kell szüntetni a bizonytalanságot és ismét versenyképes intézményeket kell teremteni.
Bienerth Gusztáv: A beruházások közép- és hosszú távú döntések. Amennyiben holnap reggelre egy versenyképes gazdasági környezet valósulna meg, akkor is csak 1-1,5 év múlva látszódnának az eredmények.
Duronelly Péter: A vállalatok nem mennek elébe az eseményeknek és a társadalom nem érzékeli a világ folyamatait. Az emberek gyakran érzelmi alapon hozzák meg döntéseiket.
Futó Péter: Nem olyan adóreformra van szükség, amely az emeléssel ekvivalens. Az adózók körét kellene növelni és az adókulcsokat csökkenteni.
Miközben a magyar gazdaság sebessége 1,4 százalékos tempóra lassult a legutóbbi negyedévben, a régió más országai fék helyett a gázpedálra tapostak. A szlovák gazdaság már 9 százalék felett jár, és a lengyelek sem engedik 7 százalék alá az ütemet – igaz, náluk még nem áll rendelkezésre a második negyedévi adat. Az is látszik a grafikonból, hogy 2002-ben még a mi hátunkat nézte a mezőny. A legkisebb kilengéseket ugyanakkor szintén a magyar gazdaság produkálta az elmúlt öt évben.
Forrás: Napi Gazdaság
Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.
Cikkünk első részében az új társaságiadó-kedvezmény bevezetésének hátterét, illetve a részletszabályok egy részét ismertetjük.
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
