Bankgaranciát kapnak az élelmiszer-ipari cégek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Élelmiszerfeldolgozó vállalkozások hitelezésére vezet be bankgarancia programot a Magyar Fejlesztési Bank (MFB).

Az MFB Élelmiszeripari Bankgarancia Program összesen 37,5 milliárd forint keretű forgóeszközhitelt biztosít a vállalkozások számára. A 90 százalékos állami kezességtől a kormány a kereskedelmi bankok hitelnyújtásának ösztönzését várja – írja a kormanyszovivo.hu.

Bankgaranciát azok az élelmiszeripari kis- és nagyvállalkozások igényelhetnek, amelyek hús vagy zöldség-gyümölcs feldolgozással, tartósítással, tejtermék vagy pékárú gyártásával, illetve bortermeléssel foglalkoznak. A kereskedelmi bankok a legfeljebb 5 évre felvehető, vállalatonként maximum 2,5 milliárd forintos hitel 80 százalékára, azaz legfeljebb 2 milliárd forintra vállalnak garanciát. A bankgarancia mértéke minimum 200 millió forint, tehát ez a lehetőség a nagyobb vállalkozásoknak nyújt hatékony segítséget – derül ki a közleményből.

A vállalkozások a hitelt nemcsak a termeléshez szükséges eszközökre fordíthatják, hanem a fenntartáshoz szükséges költségeket – így az elmaradt rezsit vagy munkabéreket – is kifizethetik a kapott összegből. A hitel a kereskedelmi bankokban, a garanciakérelem pedig a bankok pozitív döntését követően az MFB Zrt. Hitelezési Igazgatóságán érhető el.

Forrás: Figyelő Net


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 20.

A közvetett adózás rendszere Algériában (4. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.