Bankszövetség: fájni fog a bankadó

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A forgóeszközhitelek leépülése nyomán érdemben csökkenhet a gazdasági aktivitás – mondta Kovács Levente. A bankszövetség főtitkára szerint a megemelt tranzakciós illetéket a bankok egyre inkább a fogyasztókra hárítják. Az banki érdekvédő szervezet szerint a hazai bankrendszer máris padlót fogott.

A Magyar Bankszövetség megítélése szerint a forgóeszköz-hitelezés is nehéz helyzetbe kerülhet a kormány által tervezett intézkedések, így a bankadó mértékének jövő évre ígért teljes fenntartása, a tranzakciós illeték felemelése miatt – mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára egy szerdai háttértájékoztatón Budapesten.

Mélyütés: leépülhetnek a forgóeszköz hitelek

A szövetség adatai szerint az idei első háromnegyed évben mintegy 2000 milliárd forint forgóeszköz-hitelt újítottak meg a bankok, a tervezett intézkedések miatt ez a hitelezés is mérséklődhet, ami a cégek termelésére is negatívan hat, így a GDP növekedését is hátráltatja – mondta egy szerdai háttérbeszélgetésen Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára. Közölte: a hazai pénzintézetek anyabankjai mintegy 2 milliárd eurót, azaz 550-600 milliárd forint tőkejuttatást adtak a magyarországi bankok veszteségeinek pótlására.

Korábban a bankszakember a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában ugyanerről a témáról azt mondta: Magyarországon a hitel-betét arány 120 százalék, vagyis 100 egységnyi betétre 120 egységnyi hitel jut. Amennyiben az anyabankok a szükséges extraforrást a tőkén felül nem tudják biztosítani, akkor le kell építeni vállalati hitelállományuk egy részét, ami elemzéseik szerint a magyar GDP akár 10 százalékos csökkenését is jelentheti.

Egyre inkább áthárítják az illetéket

A tranzakciós illeték emelése azt okozhatja, hogy a bankok még inkább áthárítják majd ezt a terhet a fogyasztókra. A magasabb illeték arra is vezethet, hogy a cégek nemcsak a számlaforgalmukat viszik ki az országból, hanem a megtakarításaikat is, ami végső soron a vállalati betétállomány 15 százalékos csökkenéséhez vezethet – vélte a főtitkár.

Kovács Levente közölte: áttételesen a tranzakciós illeték a hitel/betét mutatóra is érzékenyen hat majd. A mutatóval kapcsolatban megjegyezte: a betéti oldal az idén stagnál, mivel az idei év elején komoly összegeket vittek ki az országból, s ezt a megtakarítási hajlandóság javulása ellenére nem lehet ellensúlyozni. Emellett az állam az állampapírok hozamaival nagyon komoly versenyhelyzetet idézett elő a lakossági megtakarítások piacán. Miután most a „megtakarítási torta” nem nő, ez a versenyhelyzet érzékenyebben érinti a bankokat – elemezte a főtitkár.

Kérdésre válaszolva a főtitkár azt mondta, hogy a forintban nyújtott beruházási hitelek iránti kereslet csökkenését az okozza, hogy a kétszámjegyű kamatokat a vállalatok képtelenek kigazdálkodni.

Már a padlón vannak a bankok

A bankszövetség számításai szerint a magyarországi bankok reálértéken mért tőkearányos nyeresége (ROE) az elmúlt 20 évben 3 százalékos volt. A régiós versenytárs országokban az ottani bankszektor a mostani válságidőszakban is jobban teljesít, Csehországban és Lengyelországban idén 15 százalékos ROE-mutatókat várnak. A válság időszakában a nyugat-európai bankok reál ROE-mutatója 6 százalékos volt, ezzel szemben a hazai bankrendszer tavaly mínusz 10 százalékos ROE-t produkált és az idén sem várható sokkal jobb adat – mondta a főtitkár.

Hat százalék körüli megtérülést más szektorok viszonylag könnyen elérnek, ezért meglehetősen furcsa a terhek ilyen arányú átcsoportosítása a bankokra – vélekedett a bankok érdek-képviseleti szervezetének vezetője.

(Forrás: MTI)

---