Bankszövetség: megszegte ígéretét a kormány
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A pénzügyi tranzakciós illeték ellentmond a bankszövetség és a kormány decemberi megállapodásának – írja közleményében a Magyar Bankszövetség. Arra is felhívják a figyelmet, hogy az újabb sarc visszafogja a hitelezést.
A nemzetgazdasági miniszter által bejelentett pénzügyi tranzakciós adó – amely a pénzintézeteknél jelenik meg többlet ráfordításként – ellentmond annak megállapodásnak, amelyet a múlt év decemberében kötött a kormány a Bankszövetséggel – közölte a bankok érdekképviseletét ellátó szervezet.
A közlemény rögzíti: a tavaly december közepén kötött megállapodásban a kormány vállalta, hogy a banki különadó mértéke és alapja 2012-ben a hatályos szabályozáshoz képest nem változik, 2013-ban a mértéke 50 százalékkal csökken, 2014-ben csak az Európai Unió jogrendjében elfogadott bankadónak megfelelő, vagy az Európai Unió tagállamaiban alkalmazott bankadó alapok és bankadó kulcsok átlagos mértéket meg nem haladó banki különadó kivetésére kerülhet sor. A megállapodást az Országgyűlésben a nemzetgazdasági miniszter jelentette be.
Ehhez képest a most bejelentett a pénzügyi tranzakciós adó a tranzakciót lebonyolító pénzügyi intézményeknél jelenik meg többlet-ráfordításként – áll a közleményben.
A kormány célkitűzései közé tartozik a magyar vállalkozások hitelhez jutásának elősegítése, a pénzügyi közvetítőrendszer aktív szerepvállalása mellett. Amennyiben viszont a pénzügyi intézményeket többletterhek sújtják, az szükségképpen visszaveti a pénzügyi intézmények hitelezési képességét illetve tovább növeli a hitelek árát – írja közleményében a szervezet.
A Magyar Bankszövetség hangsúlyozza azt is, hogy a sajtóban megjelentekkel ellentétben soha nem kérte, illetve soha nem javasolta, hogy a lakosságot a kormány pénzügyi tranzakciós adóval terhelje meg.
Az érdekképviselet felhívja a figyelmet arra, hogy a szabályozási környezet kiszámíthatósága mindenkor szükséges feltétele a gazdaság működésének, válság idején pedig már önmagában is képes tompítani annak negatív következményeit – míg hiánya egyértelműen erősíti a külső tényezők okozta romboló hatásokat.
(Forrás: MTI)
