Befektetési döntésekben nincs szerepe az öröklési illetéknek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gazdasági szereplők befektetési döntéseiben nem játszik szerepet az, hogy tulajdonosaik jövőbeni halála után az örökösnek öröklési illetéket kell majd fizetnie. Ráadásul a magyar szabályozás szerint a gazdasági társaság vagyoni betétjének öröklése mentes az illeték alól – a szabályozással kapcsolatban kialakult tévhiteket dr. Kovács Anikó igyekszik eloszlatni az Adó szaklap 2007/4. számában.

Az öröklési illeték tárgya a haláleset folytán bekövetkező ingyenes vagyonszerzés, azaz vagyongyarapodás. Az öröklési illeték azonban – nevétől eltérően – nemcsak az öröklés jogcímén bekövetkezett vagyonszerzést tekinti tárgyának. Az öröklési illeték tárgya: az örökség – ideértve a haszonélvezeti jog megváltását, valamint az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatását is -, a hagyomány, a meghagyás alapján történő vagyonszerzés, a köteles rész szerzése, továbbá a halál esetére szóló ajándékozás is.

Halál esetére történő vagyonszerzés bekövetkezhet egyéb jogcímen is. (Például az életbiztosítás körében a biztosított elhalálozásakor a biztosítás kedvezményezettjét – ezen a jogcímen – illeti a biztosítási összeg.) Ezért fontos hangsúlyozni, hogy öröklési illetékkötelezettség csak az illetéktörvényben nevesített vagyonszerzésekre áll fenn. Így a biztosítási jogviszonyra – kedvezményezetti pozícióra – tekintettel történő vagyonszerzés nem tárgya az öröklési illetéknek, mint ahogyan nem tárgya a magánnyugdíj-pénztártag számláján felhalmozott összeg kedvezményezett általi megszerzése sem.

Az illeték alapja

A legnagyobb gondot annak megértése okoz, hogy mi is lesz az a tényleges érték, ami után a hagyatékból bármilyen jogcímen szerzőnek öröklési illetéket kell fizetnie.

Az illeték alapja a vagyonszerző által megszerzett vagyon ún. tiszta értéke, szemben a forgalmi értékkel. Ez a hagyaték forgalmi értékének és az azt terhelő tartozásnak különbözete. A hagyatéki terhek terhelhetik a hagyaték egészét, és kapcsolódhatnak kizárólagosan egy meghatározott vagyontárgyhoz is. Így például a temetési költségek (kivéve, ha az örökösök közül csak egy valaki állta azokat), a közjegyzői díjak az egész hagyatékot terhelik, míg például egy lakáson fennálló banki tartozás kizárólag az adott lakás tiszta értékének megállapítása során vehető figyelembe.

Lényeges továbbá, hogy az örökség egészét terhelő hagyatéki terheket meg kell osztani az illetékmentes, illetve az illetéktörvény hatálya alá nem tartozó, és ezért illetékterhet nem viselő vagyon (például külföldön lévő ingatlan vagyon), valamint az illetékköteles vagyon között. Ezek a terhek ugyanis függetlenek attól, hogy kell-e az adott vagyontárgy megszerzéséért illetéket fizetni, az illetékmentes vagyontárgyat a közjegyző éppen úgy adja át, mint az illetékköteles vagyonelemeket. Így ezek a terhek a hagyatékot, mint egészet terhelik, így azokat a hagyatékba tartozó valamennyi vagyontárgy értékéből arányosan kell levonni.

Az illeték mértéke

A fizetendő illeték egy adott vagyonszerző vonatkozásában több körülmény függvénye. Az öröklésnél a törvény a vagyonszerző (örökös, hagyományos, köteles részre jogosult stb.) és az örökhagyó közötti rokonsági fok, a megszerzett vagyontárgy jellege, valamint az egy örökös által megszerzett vagyon értéke szerint differenciál.

Mentességek

Mentes az öröklési illeték alól:

  • a takarékbetét, a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti üzletrész) öröklése;
  • az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része;
  • a lakástulajdon haszonélvezetének, használatának a túlélő házastárs általi öröklése;
  • az örökség egésze, ha a kiskorú örökhagyó hagyatékát a szülő – ide értve az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelõszült is – örökli;
  • a lakóház építésére alkalmas telektulajdonhoz (tulajdoni hányadhoz), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog szerzése, ha azt az örökös négy éven belül beépíti.

Dr. Kovács Anikó írása teljes terjedelemben – magyarázatokkal és számítási példákkal – az Adó szaklap 2007/4 számában olvasható.



Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hamisított órákra csapott le a NAV

Több mint hétmillió forint értékben órát és csaknem egymillió forint értékben cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy furgonban az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán.

2022. június 24.

Jönnek az ispánok – a középkor feltámadása?

A Kormány képviseletében Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés számos törvényben a kormánymegbízottról főispánra módosítja a kormányzat megyei elöljáróinak megnevezését. Kérdés, hogy valóban csak elnevezésbeli változásról van-e szó, vagy egy új kormányzati stílusról.