Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Automatikus pénzügyi információcseréről kötött egyezményt 51 ország, köztünk hazánk Berlinben. A német pénzügyminiszter a banktitok végéről beszélt, Varga Mihály akár több tízmilliárdos pluszbevételről szólt a 2017-től hatályos egyezmény aláírásakor.
Ötvenegy állam és terület, köztük Magyarország kötött egyezményt szerdán Berlinben arról, hogy a pénzügyi visszaélések és az adóelkerülés elleni fellépés jegyében megkezdik a pénzügyi információk automatikus cseréjét – jelentette be Angel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára az aláírást követő sajtótájékoztatón.
Ismertetése szerint az egyezmény aláírói bevezetik az OECD keretében kidolgozott szabályokat, amelyek értelmében az illetékes hatóságok automatikusan hozzáférhetnek az adott ország állampolgárai, vállalkozásai, alapítványai által az egyezményben részes más országokban végzett pénzügyi tevékenységből származó jövedelmek adataihoz, így a kamatokból, osztalékokból származó jövedelmekre és számlaegyenlegekre vonatkozó információkhoz is.
A közös rendszer azt a célt szolgálja, hogy a résztvevő országok között a pénzek átcsoportosításával ne lehessen jövedelmeket eltitkolni az adóhatóságok elől. Az információcsere 2017 szeptemberében kezdődik, az együttműködés első szakaszában a 2015. december 31. után keletkező adatokra vonatkozik majd – mondta a főtitkár.
Az eddigi hasonló megállapodások az utóbbi 5 évben összesen 37 milliárd euróval növelték az adóelkerülés elleni küzdelemben összefogó államok adóbevételét – emelte ki Angel Gurría, hozzátéve, hogy az új egyezmény révén nemcsak az adóbevételek növekedhetnek, hanem megerősödhet a pénzügyi-gazdasági világválságban megroppant közbizalom a pénzügyi rendszer iránt.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az egyezmény tető alá hozása és a rendszer elindítása az utóbbi évtizedek leghatékonyabb intézkedése az adóügyi átláthatóságért és méltányosságért folytatott munkában. A hatóságok együttműködésnek köszönhetően „nem éri majd meg adóelkerüléssel próbálkozni” – tette hozzá. Schäuble, aki az EU legnagyobb gazdaságait összefogó G5 csoport (Németország mellett Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország) többi tagjával közösen kezdeményezte az információcsere-rendszer kidolgozását, egy szerdai lapinterjúban úgy fogalmazott, hogy „a banktitoknak az eddigi formájában befellegzett”.
A pénzügyi számlainformációk automatikus cseréjéről kötött nemzetközi egyezmény a pénzügyi és adóügyi visszaélések elleni küzdelem kiemelkedő jelentőségű lépése; néhány milliárdtól akár több tízmilliárd forintig terjedhet az a pluszbevétel, amelyet Magyarország az együttműködés révén elérhet Varga Mihály szerint.
A nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek szerdán Berlinben a megállapodás aláírása után elmondta: Magyarország azt vállalta, hogy 2016 januárjáig kidolgozza és megteremti azokat a jogszabályokat és feltételeket, amelyek szükségesek az automatikus adatcsere 2017 szeptemberi elindításához.
|
Az áfa-kötelezettség keletkezésének időpontja és a teljesítés helye |
|---|
|
Áfa kiskönyvtárunk negyedik része két kucsfontosságú területet dolgoz fel: az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozó szabályokat, illetve a teljesítési hely szabályrendszerét. A kiadvány a jogszabályi rendelkezések részletes, magyarázatokkal tűzdelt ismertetésén túl számos példával segíti a jogalkalmazókat. |
Az 51 ország által jegyzett egyezmény révén elinduló együttműködéssel az eddig csak a hatóságok külön kérésére történő információcsere automatikussá válik a megállapodásban részes valamennyi ország között, és nemcsak a magánszemélyekre vonatkozóan, hanem vállalkozások, alapítványok esetében is. Az adatcsere a bankszámla-információk mellett a tőkejövedelmek számlaegyenlegére is kiterjed, a bankok mellett pedig a biztosítókra és befektetési alapokra is – mondta a miniszter.
Az új rendszer hatékony eszköz a nemzetközi színtéren megjelenő adóelkerülés, adócsalás visszaszorítására, segítségével egyszerűen feltárható a külföldi pénzügyi intézményeknél lévő vagyon is. Amennyiben például valaki Ausztriában számlát nyit és „gyanús eredetű összeget” helyez el rajta, akkor az adatokat automatikusan meg kell küldeni az illető hazájának – fejtette ki Varga Mihály. Hozzátette: a pénzintézetek lehetőséget kapnak majd arra, hogy egy speciális ügyfél-átvilágítási eljárással gyorsan kiszűrjék, hogy az adott összeg legális vagy illegális forrásokból származik.
Az aláíró államoknak várhatóan több mint a fele el tudja indítani a rendszert 2017 szeptemberében – mondta Varga Mihály, kiemelve, hogy ebbe az első csoportba tartozik majd az európai uniós tagországok többsége, köztük Magyarország is.
(Forrás: MTI)
