Behajthatatlan követelésekkel küzdenek a cégek
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Több mint 200 milliárd forint behajthatatlan követelést számoltak el tavaly a cégek az adóbevallásaikban, ami éppen kétszerese az egy évvel korábbi adatnak – írja a Napi Gazdaság.
Összesen mintegy 6500 társaság mutatott ki ekkora mértékű behajthatatlan követelést, ebben a számban a pénzügyi tevékenységet végző társaságok is szerepelnek. Könnyű belátni, hogy ez a kör jelentős tételt visz el az egészből.
A pénzügyi tevékenységet végző vállalkozások mintegy 30 milliárd forinttal csökkentették adóalapjukat a be nem hajtható követelések révén érvényesített értékvesztés folytán, ami nagyjából megfelel az egy évvel korábbi szintnek. Így a többi 6200 cég összesen 174,4 milliárd forint követelést számolhatott el. Ez százmilliárd forinttal haladja meg a 2008. évi adatot, akkor kevesebb mint ötezer cég korrigálta adóalapját ezen a jogcímen.
Az ugrásszerűen megemelkedett behajthatatlan követelés miatt csak részben okolhatók a nem fizető vállalkozások. Tavaly ugyanis úgy módosult a társasági adóról szóló törvény, hogy már a 2009-es adóévre is alkalmazni lehetett egy jelentős könnyítést. Lehetőség nyílt arra, hogy a 365 napnál régebbi lejárt tartozások húsz százalékát behajthatatlanként számolhassák el a társaságok. Az is tény, hogy ezt a rendelkezést éppen azért alkotta meg az Országgyűlés tavaly nyáron, mert drasztikusan megugrott a késve vagy egyáltalán nem fizető cégek aránya, így a társaságok követelése is.
Az első kilenc hónapban 13,4 ezer cég ellen indult felszámolási eljárás, 10,8 ezer ellen pedig végelszámolás, előbbi 21, utóbbi 11 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakának adatát az Opten Kft. kimutatása szerint.
Átlagosan cégenként 29 millió forintot tett ki a behajthatatlan követelés. Egy évvel ezelőtt ez mindössze 15 millió forint volt. A pénzügyi intézmények esetében azonban éppen fordított a helyzet, idén átlagban 145 millió forint behajthatatlan követelést írtak vissza, tavaly viszont 172 milliót.
Egy sor adóalap-csökkentő tételt az idén lehetett utoljára igénybe venni. Ezek közül a legnagyobb érvágást az iparűzési adó érvényesítése jelenti majd, ezt több mint hatvanezer cég vette igénybe 252,5 milliárd forint értékben. Ez az idén mintegy ötvenmilliárd forint plusz adóterhelést jelent majd. Összesen egyébként az idén már igénybe nem vehető adóalap-csökkentő tételek 680 milliárd forintot tettek ki tavaly, amelynek adóvonzata 128 milliárd forint. A megszűnő tételek között szerepel a mindössze hét cég által alkalmazott üvegházhatású gázok kereskedelme révén alkalmazható korrekció, a szabadalom kedvezménye vagy az igénybe vett k+f költsége.
Forrás: Napi Gazdaság
