Belföldön is aggályos az adótervezés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Első pillantásra pofon egyszerűnek tűnik, hogy a kedvezőbb adózás miatt egy cég átteszi székhelyét egy másik településre. Ám hiába akarnak csak iparűzési adót spórolni, ha a váltás során nem változik a gazdasági tevékenység vagy a cégvezetés helye, ez adócsalásnak is minősülhet.

Nem véletlen, hogy azt fontolgatja a Belügyminisztérium, kötelezni kellene az önkormányzatokat arra, hogy kivessék a helyi iparűzési adót. Jelenleg néhány száz önkormányzat van csupán, ahol nem kell megfizetni ezt az adót: a 3175 helyhatóság közül 2722 élt a lehetőséggel 2009-ben, vagyis 453 település nem akart ilyen bevételre szert tenni. Az adat elég régi, ám a Pénzügyminisztérium beolvasztása után az önkormányzatok gazdálkodásáról szóló adatok, így az adókat kivető helyhatóságok száma, illetve a beszedett adók mértéke nem ismerhető meg, legalábbis lapunk nem bukkant ezek nyomára.

Az iparűzési adó a legnépszerűbb − és legtöbb bevételt hozó − helyi adó, hasonlóan széles körben kivetett emellett a magánszemélyek kommunális adója, ezt 2286 településen szedték, ám az ebből származó bevétel messze elmarad az iparűzésitől. Utóbbiból nagyjából 500 milliárd forint folyik be évente − erről szintén nem áll rendelkezésre használható adat −, kommunális adóból viszont csak nagyjából tízmilliárd.

Első pillantásra nem meglepő, hogy egy településen, ahol nincsenek vállalkozások − bár kocsma és bolt mindenhol van − nem is kell foglalkozni az iparűzési adóval. Vélhetően a négy-ötszáz, adót ki nem vető önkormányzat java része ebbe a kategóriába tartozik. Vannak azonban olyanok is, amelyek épp azzal szeretnének vállalkozásokat magukhoz csábítani, hogy ott nem kell iparűzési adót fizetni. Ha egy cég átteszi az adott településre a székhelyét, jelentős adótehertől szabadulhat meg. A település pedig elnyeri az esetlegesen fizetendő gépjárműadót.

Több település is „”él”” ebből. A sort Komlóska nyitotta, ahol az ambiciózus polgármester dolgozta ki a falu számára túlélést jelentő rendszert, a lista azóta bővült. A kérdés azonban nemcsak az, hogy mennyit nyert egy-egy ilyen ügyleten egy vállalkozás, s mennyit az önkormányzat. Felmerülhet az is ugyanis − s a Belügyminisztérium tervezett szigorítása épp ez ellen lépne fel −, hogy amit az egyik önkormányzat nyer, egy másik szükségképpen elveszíti, hiszen az adót eddig máshol fizették. Erre persze azt is lehet mondani, hogy ez az adóverseny velejárója: a kedvezőbb ajánlatok elcsábíthatják a vállalkozásokat.

Ebbe addig nem is igen lehet belekötni, amíg a vállalkozás valóban elcsábul: csomagol, költözik. Az esetek többségében azonban nem ez a helyzet. A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy ezek a cégek csak papíron költöznek, valójában változatlanul ott működnek, ahol eddig. A minap egy napilap kifejezetten sikertörténetként tálalta, hogy egy településen papíron több szállítmányozási cég is működik, tetemes gépjárműadó-fizetést generálva, ám a faluban se kamiont, se cégvezetőt nem láttak soha − jóllehet székhelyszolgáltatást és kamionparkolót is biztosít a település.

A cégek tehát mindössze annyit tesznek, hogy − például Budapestről − egy ilyen településre viszik székhelyüket, ám valójában ott gazdasági tevékenységet nem végeznek, sem az ügyvezetés, sem a számlázás helye nem az adott településen van. Mindössze a nulla kulcs miatt tették meg az adminisztrációs módosításokat.

Ugyanez a történet nemzetközi színtérre téve egyértelműen adócsalás − a köznyelvben offshore-ozás: a cég semmit sem csinál, csak átteszi székhelyét egy adóparadicsomba, hogy ne kelljen társasági adót fizetnie. Az, hogy ebben a példában az adóparadicsom nem egy másik állam, hanem egy másik település, s hogy a megspórolni tervezett adó nem társasági, hanem iparűzési, érdemben nem változtat semmin. Összességében bármelyik önkormányzat, ahonnan papíron elköltöztek a cégek, eljárást indíthat a székhelyáthelyezőkkel szemben, hiszen tettükkel ki akarták játszani a szabályokat.

Forrás: Napi Gazdaság

---