Béren kívüli opciók

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rengeteg béren kívüli juttatással kiegészíthető a fizetés, sokszor olyan értékes lehetőségekkel is, mint például az oktatás, mégis a melegétel-utalvány a legnépszerűbb. A legbőségesebb cafeteria-rendszert a külföldi cégek kínálják, az állami szektor és a magyar munkaadók is fukarabbak. A béren kívüli juttatásokban bizony különbség van beosztás és hierarchia szerint is: a segédmunkások fele, az adminisztratív alkalmazottak hetven százaléka, míg a felső vezetők körében 89 százalék részesült bármiféle juttatásban az év első felében.

A munkáltatók leggyakrabban melegétel-utalványt biztosítanak munkavállalóiknak a bért kiegészítendő juttatásként, de a válaszadóknak csak kevesebb mint a fele számolhat ezzel – áll aFizetesek.hu internetes oldal legutóbbi felmérésében,melyet a magyarországi munkáltatók által nyújtott béren kívüli juttatásokról készítettek mintegy nyolcvanezer dolgozó megkérdezésével. Az önkéntes és anonim válaszadók csaknem háromnegyede részesült valamilyen juttatásban a fizetésén kívül, a válaszok alapján pedig megállapítható, hogy az alacsonyabb beosztásban dolgozók kevesebb cafeteriát kaptak, mint a közép- vagy felső vezetők.

Hidegétel-utalványt a dolgozók kilenc, üdülési csekket a munkavállalók 16 százaléka kapott: a melegétel-utalványon kívül ezek számítanak a legnépszerűbb juttatásnak, lévén bizonyos vásárlásoknál gyakorlatilag a pénzzel megegyező módon lehet azokat felhasználni. Céges mobiltelefont a középvezetők harmada, a felső vezetőknek pedig több mint a fele kap, s kiderült: a válaszadók értékes juttatásnak tekintik ennek magáncélú használatát is, erre a felmérésben részt vevők tizenöt százaléka kapott lehetőséget. Hasonló az arány a munkaidő rugalmas alakításával, valamint a helyi utazási bérlettel is.

Ingyenes italellátásban az alkalmazottak tizenegy százaléka részesült az év első negyedévében, míg a másodikban két százalékkal nőtt ez az arány. Sport és kulturális szolgáltatásban mindössze pár százalék részesült, s a felmérés szerint – bár ez nem tartozik a béren kívüli juttatások klasszikus körébe – a munkaadó által szervezett hétvégi rendezvényeken, akciókon a felmérésben részt vevők kevesebb mint három százaléka vett részt.

A munkahelyi hierarchia csúcsa felé haladva bizonyos juttatások nagyobb arányban járnak. Bár az oktatás mint juttatás általánosan igen ritkának mondható, a tendencia mégis észrevehető: míg a szakképzett alkalmazottaknak csupán négy százaléka vesz részt a vállalat által finanszírozott képzéseken, a középvezetőknek öt, a felső vezetőknek pedig nyolc százaléka bővítheti ismereteit úgy, hogy annak számláját a munkahelye állja. A notebook vagy a szolgálati kocsi mint juttatás igen ritka, a felső vezetőknek azonban a harmada kap ilyet juttatásként vagy munkaeszköznek.

A dolgozók számára igen fontos a munkaidő rugalmassága is, ám ez az előny is a felső vezetők körében a leggyakoribb. Csak minden tizedik adminisztratív dolgozó alakíthatja rugalmasan a munkaidejét, minden ötödik középvezető, ám a felső vezetőknek több mint a harmada.

A cégtulajdon szerinti összehasonlításból kiderül, hogy a legtöbb juttatást a külföldi magáncégek adják, alkalmazottaik kilencven százaléka kap valamilyen béren kívüli juttatást, az állami tulajdonúak alkalmazottainál háromnegyed ez az arány, míg a magyar magánszféra alkalmazottai 35 százalékának be kell érnie a fizetésével.

Míg az állami cégeknél a rugalmas munkaidő, a mobiltelefon, az ingyenes italellátás és a notebook a kevésbé gyakori juttatások közé tartozik, addig a külföldi vállalatok esetében pont ezek a legnépszerűbbek, legalább a dolgozók duplája, ha nem a háromszorosa részesül ilyenben, mint az állami cégeknél.

Forrás: Nol.hu

---