Bérkompenzáció: enyhül a büntetés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A bérkompenzációs kötelezettségüket nem teljesítő cégeket mégsem zárják ki két évre a közbeszerzésekből, és kaphatnak támogatást elkülönített állami pénzalapokból is – derül ki a kormány friss salátatörvény-tervezetéből. Ezen túl 21 milliárddal több jut a bérkompenzáció állami támogatására, és az agrártámogatások területén is kivételt tesznek a bérkompenzációs kötelezettség alól.
Többel támogatja az állam a bérkompenzációt
A 2012-es büdzséről szóló törvényt úgy módosítanák, hogy – a kormány döntése után – 21 milliárd forintot csoportosítanának át a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba. A javaslat általános indokolása szerint mivel a támogatás a teljes 5 százalékos vállalati önrészből legfeljebb 3 százalék megtérítésére terjedne ki, a keret emelése a munkavállalói kompenzációnál nagyobb kör béremelését tudná elősegíteni.
A kormány célja, hogy az adóváltozások miatt 2012-ben a munkavállalók ne járjanak rosszabbul – olvasható még az indokolásban.
Kivételt jelentenek az egyházi intézmények
Matolcsy György másik javaslata – az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés – módosítja többek között a munkaügyi ellenőrzésről, a foglalkoztatás elősegítéséről, és a munkanélküliek ellátásáról, valamint az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló törvényeket, emellett a munkaerő-kölcsönző cégek sajátos jogviszonyára tekintettel pontosítja, kiegészíti a bérkompenzációs rendszer szabályait.
A munkaügyi ellenőrzés a jövőben kiterjedne a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékének ellenőrzésére. Ez nem terjed ki a költségvetési szervekre, valamint az egyházi fenntartású közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó munkáltatókra.
Jelentősen enyhül a szankció
Ha a munkaügyi ellenőrzés feltárja, hogy a munkáltató az ellenőrzés alá vont telephelyen a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem megfelelően hajtotta végre, ezt határozatban állapítja meg a hivatal. Ez a rendelkezés ugyanakkor Matolcsy György javaslata szerint nem lépne életbe, ha a munkáltató a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében eleget tett az elvárt mértékű munkabéremelésnek.
Az a munkáltató, amely a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, – a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig – nem kaphat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti költségvetési támogatást. Ez az eredeti törvényhez képest jelentős változás, abban ugyanis a közbeszerzési eljárásokból is kizárták volna az emelést nem teljesítő cégeket, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatást sem kaphattak volna.
A javaslat a munkavállalók kétharmadának megfelelő létszám számítását úgy pontosítja, hogy figyelmen kívül kell hagyni azt a kölcsönzött munkavállalót, akit olyan kölcsönvevő kölcsönzött ki, ahol a kölcsönvevő – az általa tett nyilatkozat szerint – saját munkavállalói tekintetében nem tett eleget az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében az elvárt béremelésnek.
Kivételt tesznek az agrártámogatásokkal is
Tekintettel arra, hogy az agrárágazatban jellemző bérek szezonalitása, a mezőgazdaság valós működése és a mezőgazdaságban alkalmazott bérrendszerek figyelmen kívül hagyása miatt az elvárt béremelés gyakorlati végrehajthatósága az agrárágazatban aránytalan nehézségeket jelent, a javaslat mentesíti a törvény jogkövetkezményei alól a 2007. évi XVII. törvény szerinti agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat.
Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvény módosításának indoklása szerint a munkaerő-kölcsönző cégek a szociális hozzájárulási adó alanyai, és a bérkompenzációs adókedvezmény potenciális haszonélvezői, addig a bérek meghatározásának joga több esetben a munkaerőt bérbe vevő vállalkozásnál van. A fentiek miatt esetükben a valamennyi folyamatosan foglalkoztatottra előírt béremelési feltétel nem életszerű, célszerű azt valamilyen módon úgy átalakítani, hogy megfelelő rugalmasságot biztosítson oly módon, hogy a béremelési ösztönzést fenntartsa.
A javaslat lehetővé teszi, hogy a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó szociális hozzájárulási adókedvezményre jogosulttá váljon az a kifizető is, aki visszamenőlegesen hajtja végre az elvárt béremelést.
