Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Már 2014-ben életbe lépett az a rendelkezés, mely szerint valamennyi pénztárgép használatra kötelezett adóalany, aki bizonylatadási kötelezettségét pénztárgépnyugta helyett számla kibocsátásával helyettesíti, kötelezett az általa kibocsátott számlákra vonatkozóan adatot szolgáltatnia a NAV felé. Azonban bizonyos feltételeknek megfelelő vállalkozói kör türelmi időszakot kapott, ez azonban 2015-től lejár. Így január 1-től már minden vállalkozás, aki online pénztárgép használatára kötelezett, azonban nyugtaadási kötelezettségének számlakibocsátással tesz eleget, kötelező a NAV fele adatot szolgáltatnia – hívja fel az érintettek figyelmét a MAZARS. A könyvvizsgáló és adótanácsadó cég hozzáteszi: 2014 végéig le kell lecserélniük a hagyományos pénztárgépeket azoknak a cégeknek is, amelyek pénztárgép használatára nem kötelezettek.
2015. január 1-jétől minden pénztárgép használatára kötelezett vállalkozás, aki bizonylatadási kötelezettségét online pénztárgépes nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesíti, köteles a kibocsátott számlákról havonta, elektronikusan adatot szolgáltatni az adóhatóságnak – derül ki a MAZARS legfrissebb jelentéséből.
A vezető adótanácsadó cég arra is figyelmeztet, hogy ez a változás érvényes azokra is, akik az adatszolgáltatási kötelezettség alól korábban mentesültek. Tehát azokra a vállalkozásokra is, amelyek már az online pénztárgépek bevezetése előtt is kizárólag számlaadással tettek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek.
„Ennek értelmében 2015 elejétől minden pénztárgéphasználatra kötelezett adóalanynak, aki ma még számlaadással teljesíti nyugtakibocsátási kötelezettségét, speciális adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik” – magyarázza Nyári Zsolt, a MAZARS szenior adómenedzsere.
Az adózónak a kibocsátott számlák adatait havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig elektronikusan kell beküldenie a NAV-nak úgy, hogy a számla kelte, a számla sorszáma, a vevő neve, a vevő címe és az ellenérték forgalmi adót is tartalmazó összege (áfamentesség esetén az ellenérték összege) minden esetben szerepeljen rajta.
Az adatbejelentést – a számlakibocsátás időpontját mint rendező elvet figyelembe véve – napi bontásban kell elkészíteni. Az adatszolgáltatási kötelezettség csak a 2014. december 31. után (vagyis a 2015. január 1-jétől) kibocsátott számlákra vonatkozik.
Az adatok bejelentésre a NAV honlapján elérhető PTGSZLAH adatlap szolgál, de az adatlapot nem kell benyújtani arra az időszakra, amikor a vállalkozó nem bocsátott ki számlát.
Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, illetve késedelmes teljesítése az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírság(ok) kiszabását vonhatja maga után, ez magánszemélynél 200 ezer, társaságoknál pedig 500 ezer forint összegig terjedhet.
Nyári Zsolt hangsúlyozta: mindemellett az online felügyelet fokozatos bevezetése is a végső határidőhöz közeledik, azaz utolsó lépésként 2014 végéig azoknak az adóalanyoknak is le kell cserélniük hagyományos pénztárgépüket, amelyek pénztárgép használatára egyébként nem kötelezettek.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
