Bevallási kötelezettségek végelszámoláskor

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amikor egy vállalkozás végelszámolással megszűnik, e körülményhez bevallási kötelezettségek kapcsolódhatnak. Az Adó szaklap 2012/8-9. számában megjelent írás áttekinti, milyen bevallási és adatszolgáltatási feladatok várnak arra a cégvezetőre, akinek cége végelszámolással szűnik meg.

A cég a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. Ha a cég törlésére nem felszámolási eljárást követően kerül sor, a cégbíróság a céget akkor törölheti a cégjegyzékből, ha az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton arról tájékoztatja, hogy a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez, vagy ennek hiányában az elektronikus értesítéstől, illetve a végelszámolást lezáró beszámoló közzétételétől számított 90 nap eltelt.

Amennyiben a tájékoztatás szerint az adóhatóság a cégnél eljárást folytat, vagy ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez, vagy a cég köztartozással rendelkezik, a cég csak az adóhatósági eljárások jogerős befejezéséről szóló, végelszámolás esetén pedig ezen felül a köztartozást érintően nemlegesnek minősülő elektronikus tájékoztatást követően törölhető a cégjegyzékből. A cégjegyzék azt is tartalmazza, hogy a törlésre kérelemre, vagy hivatalból került-e sor.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 23. § (1) bekezdése alapján az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást, amelyről a cégbíróság, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnak, illetve az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.

Az adókötelezettséget érintő változás különösen az állami adóhatósághoz bejelentett adatok változása, továbbá a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó végelszámolása kezdetének és befejezésének időpontja, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is.

Az Art. 24. § (10) bekezdés b) pontja alapján az adóhatóság törli a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül azt, akinek (amelynek) a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős végzésével elrendelte.

2011-től a végelszámolással kapcsolatos bejelentést a cégbejegyzésre kötelezett adózóknak nem kell az adóhatóság részére is megtenniük, ezzel összefüggésben elég a bejelentés a Cégbíróságnak, amely az adatokat az „egyablakos” rendszeren keresztül megküldi az adóhatóságnak is.

Az adókötelezettséget a végelszámoló teljesíti

Az Art. 14. § (4) bekezdése alapján az adózó adókötelezettségeit végelszámolás esetén a végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A végelszámoló által elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírságot végelszámolás esetén a végelszámolóval szemben kell megállapítani, azzal, hogy akkor mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.

Kötelező az adóellenőrzés

Fontos megemlíteni, hogy az Art. 89. § (1) bekezdése alapján kötelező ellenőrzést lefolytatni a vállalkozónál, ha végelszámolását rendelték el. Végelszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallások, a végelszámolást lezáró adóbevallások, a tevékenységet lezáró adóbevallások és a végelszámolást lezáró bevallások közötti időszakról benyújtott bevallás(ok) utólagos ellenőrzését, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallások időszakait megelőző időszak utólagos ellenőrzését a végelszámolást lezáró adóbevallások kézhezvételétől, a végelszámolást lezáró adóbevallások eltérő időpontban történő benyújtása esetén a társasági adóról és osztalékadóról szóló adóbevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül, egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül kell befejezni.

Speciális szabályok vonatkoznak az ellenőrzést követő hatósági eljárásra is. A végelszámolás esetén benyújtandó tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró adóbevallás, a két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás(ok) ellenőrzése, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben észrevételnek nincs helye. A jegyzőkönyv alapján kiadandó határozat meghozatalára nyitva álló határidő 30 nap, a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni. A fellebbezés felterjesztésére nyitva álló határidő 5 nap, a fellebbezés elbírálására nyitva álló határidő 15 nap.

Amennyiben a végelszámolás alatt álló társaság a végelszámolás megszüntetéséről, a cég működésének továbbfolytatásáról határoz, a változás bejelentését követően az általános eljárási szabályok alkalmazandók, feltéve, hogy az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv átadására még nem került sor.

Egyes fontosabb végelszámolási adóbevallások

Általánosságban elmondható, hogy a végelszámolással kapcsolatban is ugyanazokon a bevallási nyomtatványokon kell teljesítenie az adókötelezettségét az adózónak, mintha az általános szabályok szerint „működő” adózó lenne.

Ez alól egyetlen fontos kivétel van: az ún. 71-es bevallás. E bevallást kell benyújtani a tevékenységét megszüntető adózónak a társasági adóról, a hitelintézeti járadék kötelezettségről, a csekély összegű (de minimis) támogatásokról, az innovációs járulékról, a szakképzési hozzájárulás különbözetéről, az energiaellátók jövedelemadójáról valamint a hitelintézeti különadóról.

E bevallást kell benyújtania az adózónak akkor is, ha a végelszámolás nem a vállalkozás megszűnésével zárul, hanem a vállalkozás legfőbb szerve a vállalkozás továbbműködéséről dönt vagy a végelszámolást felszámolás követi.

Példa Ha 2010. december 6-án elhatározták a társaság végelszámolását, majd 2012. május 14-én a végelszámolási eljárás az adózó továbbműködésével zárul, az adózónak be kell nyújtania a 1071. számú bevallást (időszak: 2010. 01. 01–2010. 12. 05.) V1 megjelöléssel, majd a végelszámolás alatt 12 hónapig tartó adóévre a 1029. számú bevallást és 2011. 12. 06–2012. 05. 14. tartó időintervallumra a 1271. számú bevallást V3 megjelöléssel. Ezt követően 2012. 05. 15-étől 2012. 12. 31-ig tartó időintervallumra a 1229. számú bevallás esedékes. Ha a példában leírt végelszámolás felszámolási eljárásba fordul, és a felszámolás kezdete a 2012. 05. 15., a bevallásokat szintén az előzőekben leírt bevallási időszakokkal és megjelöléssel, az előzőekben leírt sorrendben kell benyújtani, azzal az eltéréssel, hogy 2011. 12. 05–2012. 05. 14. közötti időszakra F1 megjelölésű 1271-es bevallás a benyújtandó, és az adózó 2012. 05. 15-ével, a felszámolás kezdetétől nem alanya a társasági adónak, tehát nem kötelezettsége benyújtani a 1229. számú bevallást.

A leírtakból következik, hogy bizonyos esetekben a társasági adó bevallására a 29-es bevallás alkalmazandó. A Számviteli törvény 11. § (12) bekezdésében foglaltak szerint a végelszámolás időszaka általában egy üzleti év. Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év ennél rövidebb is lehet. A 12 hónapos végelszámolás alatti üzleti évekről a társasági adóbevallást a 29-es bevalláson kell teljesíteni.

A végelszámolással érintett adózónál a 29-es bevallás benyújtásának időpontja nem lehet későbbi, mint a társasági adó 71-es záró adóbevallása benyújtásának időpontja. Így a 71-es záró adóbevallás beadásával az a (jelen) társasági adóbevallás beadása is esedékessé válik, amelynél a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napja még nem telt el.

A „normál” bevallási nyomtatványokon kell teljesíteni a végelszámoláshoz kapcsolódóan is (többek között)

• a magánszemélyeknek történt kifizetésekkel kapcsolatos adókról, járulékokról szóló bevallási kötelezettséget (’08-as bevallás),
• az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségét (’65-ös bevallás),
• a rehabilitációs hozzájárulás, a játékadó, a kulturális adó, a cégautóadó bevallási kötelezettségét (’01-es bevallás),
• a szakképzési hozzájárulás bevallási kötelezettségét (’12-es bevallás),
• a környezetterhelési díj bevallási kötelezettségét (’50-es bevallás),
• az egyes ágazatokat terhelő különadó bevallási kötelezettségét (’91-es bevallás).

dr. Kovács Ferenc cikkében további példákkal illusztrálja, hogy milyen konkrét bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségeket milyen határidőre kell teljesítenie a végelszámolónak. A cikk teljes terjedelemben az Adó szaklap 2012/8-9. számában olvasható. A kiadvány lapszámonként is megrendelhető a Complex Kiadó webshopjában.

---