Bírság helyett figyelmeztetés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Első esetben csak figyelmeztetéssel élhetnének a kis- és középvállalkozásokkal szemben a különféle hatóságok, amennyiben a cég működése során valamilyen jogsértést tapasztalnak. Ezt követően lehetne csak bírságok kiszabni, feltéve, hogy megszavazzák a képviselők a kis- és középvállalkozások fejlődésének a támogatásáról szóló törvényhez benyújtott módosító javaslatot. A közbeszerzési kifizetések szigorítását kimondó szabályok hatályba lépését ellenben júliusról decemberre halasztanák.

Részletes vitára bocsátásra vár a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló, Szatmáry Kristóf kormánypárti képviselő által benyújtott önálló indítvány. A tervezet általános indokolása szerint a magyar gazdaság fejlődésének legfontosabb feltétele a kis- és középvállalkozások fejlődése. A foglalkoztatottak 80 százaléka ebben a szektorban dolgozik, a járulék befizetések nagyobb hányada is ebből a szektorból érkezik. A foglalkoztatottak számának jelentős növelése érdekében a KKV- ket a jelenlegihez képest szélesebb körű, és minőségében is magasabb színvonalú támogatásban kell részesíteni.

A tervezet szerint a szakhatósági ellenőrzéseket végző szervezeteket korábban érdekeltté tették abban, hogy magas bírságot szabjanak ki, saját működési költségeik kiegészítése céljából. Ez a javaslatot benyújtó képviselő álláspontja szerint a tisztességes eljárás elveivel ellentétes. Indokolt ezért az eljáró hatóság függetlenné tétele a befizetett bírságoktól. A hatóságok célja nem az elrettentés, hanem elsősorban az állampolgárok jogkövető magatartásra való nevelése. Ennek érdekében a tervezet rögzíti, hogy jogsértés feltárása esetén az első esetben a bírság kiszabásától el kell tekinteni, a bírság kiszabása helyett csupán figyelmeztetést kell alkalmazni, kivéve a nagyobb vagyoni előnnyel járó adó és vám ügyeket. Bírságolni tehát csak a figyelmeztetés eredménytelensége esetén lehetne.

A jelenleg hatályos rendelkezések szerint a közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódó vállalkozói és alvállalkozói szerződésekre vonatkozó, alább ismertetett kifizetési szabályt nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az adóigazoláson feltüntetett tartozás 2008. szeptember 30-át követően keletkezett. Ezt a mentesítési lehetőséget a zárószavazásra váró másik javaslat szerint július 1-je helyett a gazdasági világválság által hátrányosan érintett vállalkozások helyzetének megkönnyítése érdekében az év végéig, azaz december 31-ig meghosszabbítanák.

Az adózás rendjéről szóló törvény főszabálya szerint ugyanis a közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti nyertes ajánlattevő és az alvállalkozók közötti szerződések, valamint minden további, a polgári jog szerinti alvállalkozók között megkötött vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél a kifizetést teljesítő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért – visszatartási kötelezettség nélkül – abban az esetben fizethet, ha az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, vagy az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás

Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.

2024. június 26.

Ismételt adóellenőrzés

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) lehetővé teszi az adózó számára, hogy ő maga kérje az ellenőrzés megismétlését, ha álláspontja szerint az általa feltárt új tények, körülmények a korábbi ellenőrzés eredményét megváltoztatnák.