Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke szerint többféle hosszú távú negatív hatása is lehet a főváros gazdasági szerkezetére, ha a főpolgármester kezdeményezése megvalósul, és emelt iparűzési adót kell fizetniük az ötmilliárdos adóalapot elérő cégeknek.
Azért tartják problémásnak ezt az adót, mert válogatás nélkül büntet. A méret alapján kivetett ipa plusz nem tudja kezelni az iparágak közötti eltéréseket, ezért nem is szabad alkalmazni a BKIK szerint. Attól tartanak, hogy ha ez mégis bekövetkezik, az extra teher alá eső vállalatok egy része felszámolhatja a tevékenységét Budapesten – írta a Világgazdaság hétfőn.
Az extra teher alá eső fővárosi cégek egy része külföldi kézben van, amelyek nemzetközi költség-haszon optimalizáció alapján működnek, és a plusz félszázalékos adó miatt egyes ilyen vállalkozások – például az élőmunkaerő-igényes call centerek – vidékre vagy akár külföldre telepíthetik a teljes tevékenységüket – mondta a kamarai elnök. Megjegyezte, hogy a belföldi piacra termelő és szolgáltató vállalkozások esetében is érvényesülhet ez a forgatókönyv.
„A budapesti piacból élő vállalkozások pedig éppen csődközelben vannak a kereslethiány miatt, számukra akár a kegyelemdöfés is lehet az ipa plusz” – tette hozzá.
Nagy Elek arról is beszélt: fontos kérdés, milyen jogszabályi alapon nyugszik a konstrukció, és a BKIK-nál egyelőre nem látnak ilyet, ugyanis az iparűzési adó kivetésének szabályait a helyi adókról szóló törvény szabályozza, ami 2 százalékban maximálja az adóterhet.
(MTI)
