Borulhat a vagyonadó és az elvárt bér


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tavaly megszavazott adótörvények egyes passzusainak sorsa máig bizonytalan, néhány elemről ugyanis még döntenie kellene az Alkotmánybíróságnak. Ide tartozik a vagyonadó és az elvárt bér.

A két lépcsőben keresztülvitt jogszabály-módosításhoz jelentős számú beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz (Ab), ezek közül jó néhányat el is bírált a testület tavaly. Ide tartozott a szuperbruttó és a családi pótlék szabályozása. Előbbit, vagyis azt, hogy az adót nem a bér, hanem a tb-járulékkal növelt összeg után kell megfizetni, összeegyeztethetőnek találta az Ab az alkotmánnyal, utóbbit azonban, vagyis azt, hogy a családi pótlék beletartozzon az összevont adóalapba, már nem.

A vagyonadóval – pontosabban az ingatlanadóval – kapcsolatban több indítvány is érkezett az Ab-hoz, és a testület ígérete szerint még az első előleg megfizetéséig, vagyis február végéig meghozza az ügyben határozatát.
Az indítványok nem azt kifogásolták, hogy a kormány megadóztatná a vagyont – ezzel egyébként igen hamar el is véreznének a tiltakozások, hiszen a mindenkori kormánynak széles körben joga van adókat kivetni. A probléma sokkal inkább a hogyanban keresendő – állítják az indítványozók.

A szabályozás ugyanis nem teszi lehetővé az arányos adófizetést: ha egy magánszemélynek van egy 29 millió forintos lakása, az után nem kell fizetni, de ha egy házaspárnak van egy 31 millió forintos lakása, akkor egyenként 15,5 millió forint érték után keletkezik fizetési kötelezettség. Még jelentősebb különbség van a tulajdonost és a vagyoni jogot terhelő adófizetés között: míg a tulajdoni hányad arányában osztódik az adó is, ugyanez a vagyoni jogok esetében nem áll fenn. A vagyonadóval kapcsolatban az is problémás az indítványozók szerint, hogy az adó alapját, vagyis az ingatlanok forgalmi értékét hogyan is kell meghatározni.

Hamarosan az úgynevezett tevékenységre jellemző kereset megállapításával kapcsolatban is döntést hoz a taláros testület. Ebben az esetben az a szabály, hogy egy alkalmazott számára nem elég a minimálbért vagy annak dupláját fizetni, hanem annyit kell, amennyit az adott tevékenység piaci értéke képvisel. Azt ugyanakkor az indítványozók szerint szinte lehetetlen megállapítani, hogy figyelembe véve a földrajzi elhelyezkedésből és szakmai tudásból adódó eltéréseket, hol mennyi is a piaci érték. Hozzá kell tenni azonban, hogy a piaci ár meghatározására azért már jól bejáratott szabályok működnek, amelyek semmilyen szempontból nem alkotmányellenesek

Forrás: Napi Gazdqság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.