Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2020. január 31-vel az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból. Ezzel átmeneti időszak vette kezdetét, amely 2020. december 31-ig tart. Bár az Egyesült Királyság már nem lesz az Európai Unió tagállama, az év végéig áfa szempontjából még tagállamként kell kezelni, majd a harmadik országra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni 2021-től.
E korlátozott időtartamról – amely legalább 2020. december 31-ig tart – a kilépésről rendelkező megállapodás részeként állapodtak meg. Eddig az időpontig – az EU-ban és az Egyesült Királyságban egyaránt – minden marad a régiben a polgárok, a fogyasztók, a vállalkozások, a befektetők, a diákok és a kutatók szempontjából. Bár az Egyesült Királyság többé nem képviselteti magát az Unió intézményeiben, ügynökségeinél, testületeinél és irodáinál, az uniós jog azonban az átmeneti időszak végéig alkalmazandó marad az Egyesült Királyságban.
A kilépési megállapodás értelmében a kilépéstől 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszakban az Egyesült Királyság már nem lesz az Európai Unió tagállama, azonban az áfa szempontjából még tagállamként kell kezelni, majd az átmeneti időszak lezártával kell rá a harmadik országra vonatkozó szabályokat alkalmazni. Még mindig él az a forgatókönyv, mely szerint szükséges felkészülni a rendezetlen kilépésre is, amennyiben az átmeneti időszak lezártára kilépési megállapodás nélkül kerül sor. Ebben az esetben az Egyesült Királyságot az átmeneti időszak után (2021. január 1-től) az áfa szempontjából azonnal harmadik országként kell kezelni.
2020. február 1-től – az áfa szempontjából – lényeges változások még nincsenek, a felkészülés terén a 2021. január 1. utáni megállapodás nélküli, azaz rendezetlen kilépés esetét érdemes végiggondolni. Először azt vizsgáljuk meg milyen hatása van az átmeneti időszak lejártának a belföldön tevékenységet végző brit vállalkozások felé, majd – egy külön blogban – az Egyesült Királysággal kereskedő magyar cégek helyzetét veszük górcső alá.
Poszt Brexit: Külföldi áfa-visszatérítés brit vállalkozások számára – hogyan lehet majd nem „bebukni” a magyar áfát?
A belföldön letelepedett, de az Egyesült Királyságban nem letelepedett adóalanyokat az Egyesült Királyságban a részükre felszámított és áthárított általános forgalmi adó tekintetében a 2008/9/EK tanácsi irányelvnek (8. Áfa Irányelv) megfelelő nemzeti szabályok szerint illeti meg az áfavisszatérítés a kilépésig teljesített ügyletek esetén. Ez az áfa-visszatérítési lehetőség azonban csak a EU-s vállalkozások számára áll fenn. Az átmeneti időszak lejártától az Egyesült Királyság – áfa szempontból is – harmadik országnak minősül, így a 2008/9/EK irányelv nem vonatkozik rá. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság a kilépést követően teljesített ügyletek tekintetében nem köteles automatikusan biztosítani az áfa visszatérítését a tagállami adóalanyok számára.
A harmadik országban letelepedett vállalkozások számára is adható visszatérítés (13. Áfa Irányelv). Ezt az áfa-visszatérítési lehetőséget a tagállamok viszonossági megállapodástól függővé tehetik. Magyarországnak jelenleg csupán öt országgal van viszonossági megállapodása. Az országok listáját az áfa-törvény 8/A. melléklete tartalmazza: Liechtensteini Hercegség, Svájci Államszövetség, Norvég Királyság, Szerbia Köztársaság, Török Köztársaság. A török adóalanyok áfa-visszatérítési lehetőségei ugyanakkor korlátozódnak a termékfuvarozási vagy személyszállítási szolgáltatás nyújtása érdekében beszerzett üzemanyagra, igénybe vett úthasználati szolgáltatásra, a gépjármű működtetéséhez, üzemben tartásához beszerzett termék vagy igénybe vett szolgáltatásra, illetve kiállításon, vásáron kiállítóként való megjelenés érdekében beszerzett termékre, igénybe vett szolgáltatásra.
Az még kérdéses, hogy az Egyesült Királysággal lesz-e viszonossági megállapodásunk. Ha nem lesz, akkor a belföldön áfaregisztrációval nem rendelkező brit vállalkozások 2021-től nem fogják visszakapni az áfát a magyar hatóságoktól.
Ebből következően rendezetlen kilépéskor viszonosság hiánya esetén 2021. január 1-től a brit vállalkozások csak akkor igényelhetik vissza a magyar áfát, ha van áfaregisztrációjuk. Az áfaregisztráció azonban inkább egy kötelezettség, mint jog. Adószámot az kaphat / annak kell regisztrálnia magát, aki belföldön gazdasági tevékenységet végez és az általa teljesített ügylet nem esik nemzetközi fordított adózás alá. Az áfaregisztrációhoz tehát jogalap kell. Azt, hogy egy adott esetben a brit vállalkozásnak van-e jogalapja az áfaregisztrációra (így ezzel együtt az áfa-visszaigénylésre) még tapasztalt adótanácsadók is általában csak az eset részletes elemzése után tudják megállapítani.
Áfa-regisztrált brit vállalkozások adózása Magyarországon
Az átmeneti időszak lejártát követően 2021. január 1-től egy megállapodás nélküli Brexit esetében az Egyesült Királyság harmadik államnak minősül, így az Áfa tv. jelenleg hatályos szabálya értelmében az Egyesült Királyságban gazdasági céllal letelepedett, Magyarországon adófizetésre kötelezett adóalany számára pénzügyi képviselő megbízása kötelező. Akárki nem lehet pénzügyi képviselő, a pénzügyi képviselővel szemben támasztott követelményeket az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air) tartalmazza, s többek között jelentős pénzügyi biztosítékot szab ennek feltételéül. Épp ezért pénzügyi képviselő csak egy tőkeerős belföldi gazdasági társaság lehet, aki egyetemleges felelősséget vállal a képviselt adózóval.
A pénzügyi képviselő jellemzően egy olyan vállalkozás, amely megfelelő belső folyamatokkal és szakértélemmel rendelkezik ahhoz, hogy kezelje az egyetemleges adózói felelősséggel járó kockázatokat. Fontos tehát, hogy a brit áfaregisztráltak a magyarországi pénzügyi képviselő megbízásával kezdjék el a Brexitre való felkészülést – a hátramaradó időszak elegendő időt biztosít erre.
A bejegyzés szerzője Sztankó Dániel, az RSM Adóüzletágának igazgatója. Az RSM az Adó Online szakmai partnere.
