Brüsszel információkat kér adóügyekben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió összes tagállamától információkat kér az Európai Bizottság arról, hogy szoktak-e külön adómegállapodásokat kötni vállalatokkal – közölte szerdán a brüsszeli testület.

Azoktól az országoktól, amelyek élnek ezzel a lehetőséggel, arról is listát kér a bizottság, hogy 2010 és 2013 között mely cégekkel milyen megállapodásokat kötöttek.     

A bizottság közölte, hogy az adatkérés az átláthatóságot hivatott szolgálni és az információkat annál a jogalkotási javaslatnál is fel fogják használni, amely Pierre Moscovici adóügyekért is felelős uniós biztos vezetésével készül arra vonatkozólag, hogy a tagállamok között ezekről a megállapodásokról is automatikus legyen az információcsere az adóelkerülés elleni küzdelem jegyében.      

„Látnunk kell az adó megállapodások alkotta teljes képet az Európai Unióban, hogy azonosítani tudjuk, ha a verseny az egységes piacon valahol szelektív adóelőnyök miatt torzul” – idézi a brüsszeli testület közleménye Margrethe Vestager versenyjogi biztost.     

Brüsszel tavaly június óta hét országtól, Ciprustól, Írországtól, Luxemburgtól, Máltától, Hollandiától, az Egyesült Királyságtól és Belgiumtól kért adatokat az adómegállapodásaikról, s összesen négy ügyben indított hivatalos vizsgálatot annak kiderítésére, biztosítottak-e a tagállamok tiltott állami támogatást a megállapodásokon keresztül egyes cégeknek.

Írországban az Apple-lel, Hollandiában a Strarbucks-szal, Luxemburgban pedig az Amazonnal és a Fiat pénzintézetével kötött adómegállapodás vált gyanússá Brüsszel számára.    

Novemberben oknyomozó újságírók tárták a nyilvánosság elé, hogy Luxemburg cégek százai számára tette lehetővé, hogy más országokban szerzett bevétel és haszon után a nagyhercegségben fizessenek adót, többnyire a máshol fizetendőnek a töredékét.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság november 1-jén hivatalba lépett elnöke húsz éven át volt az ország pénzügyminisztere és ezzel jórészt párhuzamosan a miniszterelnöki posztot is betöltötte. Juncker a botrány kirobbanását követően azzal védekezett, hogy hazájában az adóhatóság nem tartozik a kormány közvetlen irányítása alá, így a megállapodások tartalmáért nem felelős, nem ő vagy kormánya kötötte őket. Elmondta, hogy céljuk a túlnyomórészt a bankrendszerre alapuló luxemburgi gazdaság diverzifikációja volt, nem az, hogy lehetővé tegyék az adóelkerülést.

(Forrás: MTI)

---