Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Közel kétszer annyi személyi jövedelemadót (szja) fizet átlagosan egy budapesti, mint egy vidéki lakos, de ebből a fővárosban feleannyi sem marad, mint a többi országrészben. A befizetett szja arányában Budapesten negyedannyi marad helyben, mint vidéken a plusz elvonás és átcsoportosítás következtében, noha az összes szja harmadát a főváros termeli meg a költségvetésnek – áll a Főpolgármesteri Hivatal összeállításában.
Két évvel ezelőtt – az utolsó feldolgozott adóévben – 1139 milliárd forint volt a Magyarországon befizetett szja összege, s ennek 32 százaléka, 361 milliárd a budapestiektől származik. Az adófizetők aránya Budapesten 41, vidéken 37 százalék, az egy adózóra jutó szja összege 494 ezer, közel a duplája a vidékiek 253 ezres átlagának. Az egy lakosra jutó adó pedig már a kétszeres összeget is meghaladja: 202, illetve 94 ezer forint.
A munkáltatók járulékával kiegészítve Budapestről 506 milliárd, vidékről 1258 milliárd kerül az államkasszába, amelynek 8 százaléka, 40,5 milliárd járna vissza a fővárosnak – a 23 kerülettel közösen. Mivel azonban Budapest jó gazdasági állapotára tekintettel a kormány átcsoportosítást hajt végre a vidék javára, végül két és fél százalék, 6700 forint marad egy lakosra számítva, negyedannyi, mint a többi országrész 15 ezre. A forrásmegosztás után a Fővárosi Önkormányzatnál végül egy főre 3100 forint lesz felhasználható.
Forrás: Hírszerző
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) lehetővé teszi az adózó számára, hogy ő maga kérje az ellenőrzés megismétlését, ha álláspontja szerint az általa feltárt új tények, körülmények a korábbi ellenőrzés eredményét megváltoztatnák.
Cikkünk második részében példák segítségével tekintjük át a Katv. 20. § (3) bekezdés c) pontjában, illetve 20. § (4) bekezdés c) pontjában szereplő adóalap-korrekciós tétel alkalmazását.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!