Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az adócsalás sokkal nagyobb arányban elfogadott a fővárosban, mint az ország más részein – derül ki azon empirikus kutatásokból, amely alapjául szolgált a Rejtett gazdaság c. tanulmánykötetnek.
Az adócsalás két jellemző terepe az áfacsalások, illetve a feketén foglalkoztatás. A tapasztalatok szerint a nagyvállalati körben 1996-2007 között csökkent a számla nélküli vásárlások aránya, ám a szolgáltatási szektorban még mindig magas ennek mértéke. A nagyvállalati körben a külföldi cégek megjelenésével magyarázzák a kutatók a gazdaság fehéredését. A lakossági fogyasztásban viszont egyes szegmensekben – például autószerelés – a számla nélküli vásárlások aránya eléri a hatvan százalékot a felmérések szerint.
Jellemzően a fővárosban gyakoribb a számla nélküli vásárlás, a vidékiek adótudatosabbak. Míg Budapesten csak a válaszadók negyven százaléka tartotta az adócsalást erkölcstelennek, addig a vidéki válaszadók hetven százaléka vélekedett így – mondta Tóth István János, a kötet társszerkesztője, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója.
A feketén foglalkoztatás elterjedtségét jellemzi, hogy a válaszadók közel huszonöt százaléka az utóbbi két évben egyaránt kapott számlára, illetve zsebbe „fizetést”. A kutatók becslése szerint a munkavállalók 16-17 százalékát, mintegy 630-670 ezer embert érintett a „nem regisztrált foglalkoztatás”. A magasabb iskolai végzettségűek inkább számlára, míg az alacsonyabb végzettségűek szimplán zsebbe kapják jövedelmüket. A tapasztalatok szerint az a munkavállaló, aki volt már munkanélküli, nagyobb valószínűséggel fogadja el a szürke- vagy feketefoglalkoztatást – vagyis a rejtett gazdaság ezen szintje a szegénységgel is összefügg.
A rejtett gazdaságból való kilépést a tapasztalatok szerint egyrészt az erkölcsi nyomás, másfelől a fenyegetettség segítheti. Ugyanakkor a felvilágosító kampányok, az adórendszer helyenkénti egyszerűsítése, a célzott adók bevezetése nem hozza meg a kívánt eredményt.
Forrás: Napi Online
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
