Cégtemetőt számolt fel a NAV


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyomozás során a kezdeti négyről harmincötre bővült a gyanúsítottak száma, az ügyben közokirat-hamisítás mellett adócsalás és sikkasztás miatt emeltek vádat – közölte a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága.


A nyomozás még 2013 márciusában indult, akkor több mint 40 helyszínen foglalták le a cégek fiktív átruházásával és vagyonkimentésével kapcsolatos iratokat. A cégátírásokban közreműködő ügyvédet és három társát őrizetbe vették, a gyanúsítottak köre a nyomozás mostani lezárásával bővült 35-re.

A gyanú szerint rövid idő alatt, anyagi ellenszolgáltatás fejében több mint 30 gazdasági társaságot írattak egy kiskunfélegyházi, igen szerény körülmények között élő család nevére. Az átírást egy kiskunfélegyházi ügyvéd intézte. A strómanok a cégeket működtetni nem akarták, új székhelyként jellemzően egy Heves megyei, félkész, lakatlan, gazdasági tevékenység folytatására alkalmatlan ingatlant jelöltek meg, de néhány esetben egy kiskunfélegyházi tanyára jegyeztették be a cégeket – írták.

A NAV közölte: a pénzügyi nyomozók egyenként vizsgálták az átírt társaságokat. Több esetben szakértő bevonásával megállapították, hogy a volt tulajdonosok nemcsak a cégeket kívánták elpasszolni, hanem az azokban lévő vagyont is kimentették. Ezzel az adótartozások behajtását, illetve a szállítói tartozások kifizetését is meghiúsították. A pénzügyi nyomozók bizonyítékokat találtak arra is, hogy az ügyvéd több gazdasági társaság vagyonkimentéséről tudott.

A cégek között volt építőiparral, személyszállítással, vendéglátással, kereskedelemmel foglalkozó, de horgászboltot és pékséget is „eltüntettek”.

Az ügy gyanúsítottjai között az ügyvéd mellett a vagyonkimentő volt ügyvezetők, a cégüket elpasszolók és az átvevők szerepelnek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (2. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel foglalkozunk, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról szólnak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. február 29.

Adóamnesztia a részesedés korábbi megszerzése bejelentésének pótlására

A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

2024. február 28.

A magyar adórendszer modernizációja: az eÁFA-bevallás

Az eÁFA-rendszer 2024-es magyarországi bevezetése új korszakot nyitott az adóbevallások terén. Ez az innovatív, digitális megoldás jelentős változást hozott az ÁFA-bevallás folyamatában, amely megkönnyítheti a vállalkozások és könyvelők munkáját. S bár az új lehetőségek használata még önkéntes, várható, hogy hamarosan felváltja a hagyományos ÁNYK nyomtatványokat. Ennek ismeretében pedig minden vállalkozásnál érdemes elkezdeni a felkészülést az eÁFA-„konform” ügyviteli folyamatok és nyilvántartások kialakítására.