Civil szervezetek és az áfa


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Abban a jogkérdésben kellett a Kúriának állást foglalnia, hogy a felperes adózó a közhasznú nonprofit jogállására figyelemmel a civil törvény előírásai alapján mentesül-e az áfafizetési kötelezettsége alól.

Alapítvány által végzett gazdasági tevékenység az Áfa tv. hatálya alá tartozik, emiatt áfa-fizetési kötelezettség terheli. Az elbíráláskor nem a Civil tv. rendelkezései az irányadók. Abban a jogkérdésben kellett a Kúriának állást foglalnia, hogy a felperes adózó a közhasznú nonprofit jogállására figyelemmel a 2014. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil tv.) előírásai alapján mentesül-e az áfa adófizetési kötelezettsége alól, vagyis adókötelezettségének megítélésekor csak és kizárólag a Civil tv. előírásai érvényesülnek, ezek vehetők figyelembe vagy sem.

A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyes választ adott jogerős ítéletében erre a kérdésre, és jogszerűen vetette el adózó erre vonatkozó érvelését. Az adózásra vonatkozó szabályokat az elsőfokú bíróság által helytállóan felhívott jogszabályok tartalmazzák és azokat a civil szervezetekre is alkalmazni kell. Ettől eltérő szabályozást a Civil tv. nem tartalmaz, nem veszi ki a civil szervezeteket az adótörvények hatálya alól. Ebből következően törvényesen vizsgálta adózó adóalanyi minőségét a 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) előírásaira figyelemmel. Az Áfa tv. 5. § (1) bekezdése értelmében ugyanis adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. (6. §)

civil szervezetek és áfaAz általános forgalmi adó uniós szinten harmonizált adónem, annak szabályait a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112 EK irányelv (a továbbiakban: HÉA irányelv) tartalmazza. Az átültetési kötelezettségből fakadóan a tagállamoknak tartózkodniuk kell attól, hogy az uniós szabályokba ütköző tagállami jogot alkossanak, az uniós normában szereplő fogalmaknak eltérő értelmet tulajdonítsanak. Erre figyelemmel a gazdasági tevékenység fogalmának értelmezésekor figyelemmel kell lenni az uniós jog egységes értelmezését biztosító Európai Bíróság ezzel kapcsolatos döntéseire. A HÉA irányelv 9. cikk (1) bekezdése szerint gazdasági tevékenység: a termelők, a kereskedők, illetve a szolgáltatók valamennyi tevékenysége, beleértve a kitermelő-ipari és mezőgazdasági tevékenységeket, valamint a szabadfoglalkozású vagy azzal egyenértékű tevékenységeket is. Gazdasági tevékenységnek minősül különösen a materiális vagy immateriális javak tartós bevétel elérése érdekében történő hasznosítása. A magyar szabályozás azt a tevékenységet tekinti gazdasági tevékenységnek, amelyet üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel folytatnak, amennyiben az ellenérték elérésére irányul.

A Kúria álláspontja az volt, hogy a jogszabályi megfogalmazás alapján a három tényező közül már az egyik megvalósulása is önállóan megalapozza a gazdasági tevékenység megvalósulását, így nem tévedett az adóhatóság és az elsőfokú bíróság sem akkor amikor a gazdasági tevékenység megvalósulását rögzítette. Az Európai Bíróság számtalan döntésében emlékeztetett arra, hogy a „gazdasági tevékenység objektív fogalom, és azt önmagában, céljától és eredményétől függetlenül kell értelmezni (C-497/01.38., C-284/04. 35., C-233/03. 47. pontok). Ekként a felperes adózónak a felülvizsgálati kérelmében az üzletszerűség vizsgálata körében kifejtett érvei súlytalanok, az adóhatóság és a bíróság is helytállóan rögzítette, hogy adózó tevékenysége megfelelt az Áfa tv. 6. §-ban írt feltételeknek. Rámutatott arra is a Kúria, hogy az Áfa törvény nem kezeli eltérően a nonprofit szervezeteket a vállalkozásoktól. Ennek következtében közömbös, hogy mi az adott gazdasági tevékenység célja, áfa szempontból mindig az elvégzett tevékenységet kell minősíteni, a törvényi előírások figyelembevételével. Nem az a mérvadó, hogy egy tevékenységet, mint vállalkozási tevékenységet végez-e a civil szervezet, ugyanis a cél szerinti tevékenységek is adókötelesek, ha nem szerepelnek az Áfa tv. 85. §-a szerinti felsorolásban. Az Áfa törvény 85. § alapját képező HÉA irányelv 132. cikkével kapcsolatban az Európai Bíróság C-699/15. számú ügyben kifejtette, hogy e cikk „olyan adómentességeket állapít meg – amint azt azon fejezet címe is mutatja, amelynek e cikk a részét képezi –, amelyek célja egyes közhasznú tevékenységek előmozdítása. Mindazonáltal e mentességek célja nem valamennyi, hanem kizárólag azon közhasznú tevékenységek mentesítése a héa alól, amelyeket az irányelv itt felsorol, és részletesen meghatároz.” Hangsúlyozta azt is, hogy az adómentességek leírására használt kifejezéseket szigorúan kell értelmezni, mivel ezek a 2006/112 irányelv 2. cikkéből eredően kivételt jelentenek a fő szabályhoz képest, miszerint az adóalany által ellenszolgáltatás fejében teljesített minden szolgáltatásnyújtás után héát (áfa-t) kell fizetni. Miután adózó az Áfa tv. hatálya alá eső tevékenységet végzett, számlakibocsátási kötelezettsége fennállt. Az Áfa tv. 165. §-a külön részletezi, mikor nem terheli ez a kötelezettség, azonban az általa végzett tevékenységek ebbe a körbe a fentiek szerint nem voltak besorolhatók. Az adózói jogértelmezési technika téves, miután a Civil tv. értelmező rendelkezései, fogalom meghatározásai erre vonatkozó külön törvényi felhatalmazás nélkül az adókötelezettség megállapításánál nem relevánsak és alkalmazandók. (Kfv.I.35.639/2019/4.)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.