Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az idén tovább csökkenhetnek az adóbevételek a gazdasági válság hatására
Egyedül az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) bizonyult „válságállónak” a fontosabb adónemek közül – derül ki az utóbbi évek adóhatósági adataiból. Az evabevételek ugyanis 2008-ról 2009-re is növekedni tudtak, és a 2010-es első félévi adatok is szerény emelkedésről árulkodnak a tavalyi első hathavi bevételekhez képest. Igaz, könynyen lehet, hogy az adókulcs 2010 elejétől hatályos emelése előre hozott forgalmat okozott 2009-ben, a tavalyi eredményeket tehát ez – szerény mértékben ugyan, de – kedvező irányban befolyásolhatta.
A válság ugyanakkor az öszszes többi adónemben igencsak érezteti a hatását: a bevételcsökkenés a társasági adó terén a legszembetűnőbb, ám a személyi jövedelemadó (szja) esetében is immár harmadik éve komoly visszaesés várható. Igaz, ez utóbbiban szerepe van a tavaly év közepén, valamint ez év elején életbe lépett sávhatáremeléseknek (vagyis adócsökkentéseknek) is. A lefelé ívelő pálya alól kivétel még az általános forgalmi adó (áfa), ám a növekedés itt is jogalkotási okokkal magyarázható: az szja-csökkentés ellentételezéseképpen e területen jelentős mértékű, 5 százalékpontos adóemelésre került sor tavaly július 1-jén.
A legaggasztóbb képet tagadhatatlanul a társasági adó (tánya) mutatja: a nettó bevétel 2008-hoz képest tavaly több mint ötödével, 102 milliárd forinttal csökkent – derül ki az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) frissen közzétett bulletinjéből. Ennek oka: a befizetés kevesebb, az adó-visszatérítés pedig több volt, mint egy évvel korábban. A válság hatását jól tükrözi, hogy a tavaly december havi feltöltések az egész éves befizetések csupán 26,5 százalékát adták, míg 2008-ban ez az arány még 30 százalék volt. Ennek fényében még borúsabbak az idei kilátások: míg tavaly az első hat hónapban 220 milliárd forint folyt be tányából, az idén még csak 140 milliárd forintnál járunk, holott ez utóbbi tétel már magában foglalja a különadó kivezetése fejében év elején bevezetett – 16-ról 19 százalékra történő – adókulcsemelést. A különadót is figyelembe véve egyébként a tavalyi első félévi bevétel 282 milliárd forint felett járt. Nem mellékes körülmény, hogy az idén a 10 százalékos adókulcs „sávhatárának” 500 millió forintra emelése további tízmilliárdokat farag le a második félévi bevételekből, az év végi feltöltés tehát minden bizonynyal nem lesz szemet gyönyörködtető látvány, legalábbis a költségvetés szemszögéből.
A tavaly év közepi és az ez év eleji adócsökkentés fényében kevésbé meglepő, hogy szja-ból is szerényen muzsikálnak a bevételek. A 2008-ról 2009-re mutatkozó mínusz 125 milliárd forint volt, az akkor még csak 1,9 millió forintig történő sávhatáremelés hatását jól mutatja, hogy negyedéves összehasonlításban a legnagyobb arányú kiesés október és december között jelent meg. Ekkor 11 százalék volt a mínusz 2008 azonos időszakához képest. A csökkenésben ugyanakkor annak is szerepe van – hívja fel a figyelmet az APEH kiadványa –, hogy a cégautóadó tavaly már új adónemként jelent meg. A tavalyi és az idei első hat hónap összehasonlításában egyébként az szja-bevételek mintegy 78 milliárd forintos mínuszt mutatnak, ez az adócsökkentés fényében még „tisztességes” eredménynek is nevezhető.
Ahogy azt a pénzügyi kormányzat remélte, az szja kiesését az idén az áfabevételek hivatottak pótolni. Első féléves összehasonlításban ez az adónem az idén valóban közel 130 milliárdos pluszt mutat, míg a tavalyi többlet 55 milliárd forint körül alakult (a 25 százalékos áfa tavaly július 1-jén lépett életbe, tehát már a tavalyi második fél évben is érzékelhető volt). A tavalyi eredményeket azonban árnyalja az, hogy az áfakulcsváltozás hatása aszimmetrikusan mutatkozik meg, először a fizetendő adó emelkedésében ölt testet, a viszszatérítések területére csak ezután „szivárog át”.
A válsághatások és az adójogszabály-változások összességében azok számára hathatnak üdítőleg, akik régóta szorgalmazzák a forgalmi adók súlyának növelését a jövedelem- és nyereségadók lefaragása mellett. A szaktárcánál elérhető adatok szerint a gazdálkodó szervezetektől az idén az első hat hónapban több mint 110 milliárd forinttal kevesebb bevétel folyt be, mint tavaly ugyanekkorra a lakossági befizetések pedig százmilliárd forinttal csökkentek. Eközben a fogyasztási típusú adóbevételek mintegy 90 milliárd forinttal nőttek.
Forrás: Világgazdaság Online
A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 4 évének aktivitását vizsgálta meg. Az adatokból kiolvasható, hogy 2020-2023 között fokozatosan egyre több adót szedtek be, a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az ÁFA, valamint megállapították azt, hogy a feltárt jogsértések közül a legnagyobb arányban az iparjogvédelmi csalások fordultak elő – összegzi a Niveus Consulting Group a NAV adatai alapján.
A NAV adatai szerint az elmúlt évhez képest az idén 60 ezerrel kevesebb adózó ajánlotta fel személyi jövedelemadója (SZJA) 1%-át valamely civil szervezet számára. Bár a korábbi évekhez képest még mindig viszonylag magas az adakozási kedv, a felmérések azt mutatják, hogy bőven van tartalék a rendszerben, de sokakhoz nem jut el az információ a lehetőségről.
Idén sem tétlenkedett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ami a szabálymódosításokat illeti. Több olyan módosítás is életbe lépett 2024-ben, melyek szigorúbb feltételeket szabnak bizonyos vállalkozások működésére, ugyanakkor megnyíltak az adóoptimalizálást lehetővé tevő legális kiskapuk is. Csongár Gábor okleveles forgalmiadó-szakértő szerint egy cégnek mindig naprakésznek kell lennie az őt körülvevő adókörnyezettel, másként kellemetlen meglepetések is érhetik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
